Anómia

Fogalmak szótára » szócikk: anómia

ANÓMIA = értékvesztett állapot

Családban és társadalomban az anómia a közös normák, közös értékek hiánya, melynek következtében az ember nem tudja, mihez tartsa magát, mire számíthat.

Hogy állunk Magyarországon ebben a tekintetben?

2002-ben a teljes felnőtt magyar népesség 54 százalékát jellemezte értékvesztett, anómiás állapot. 2006-ban ugyanazoknál az embereknél ez az arány már 70 százalék volt!

Ha egy társadalomban az emberek 70 százaléka úgy érzi, hogy nincs közös értékrend, nincsenek közös normák, ha az ember nem tudja, mihez tartsa magát, az nemcsak nagyon súlyos lelkiállapotot jelent, de alapvetően ez húzódik a riasztó egészségromlás hátterében is, és nagyon-nagyon szoros kapcsolatban van a társadalmi tőke romlásával. Ennek az anómiás állapotnak a legmagasabb értéke harmincszor alacsonyabb bizalommal jár együtt. A társadalmitőke-mutatók között is azt találtuk, hogy az a válasz, miszerint a legbiztosabb nem bízni senkiben, teljesen megegyezett az anómia értékével, 52 százalék volt 2002-ben, és most 70 százalékra emelkedett. (Forrás: Dr. Kopp Mária, Dr. Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot 2008)

Fukuyama a Bizalom című híres könyvében azt írja le, hogy az amerikai társadalom és a gazdaság működésének is a bizalom az alapja; az, hogy bízhatom egy vállalkozóban, ha megígér valamit, meg fogja tenni. Kölcsönösen bízhatunk egymásban. A gazdasági működésnek is ez az alapja. dr. Kopp Mária stresszkutató, magatartáskutató szerint krónikus stresszállapotot eredményez az, ha az ember nem tudja, mihez tartsa magát, ha nem tudja, hogy milyen viszonyok között fog élni, és nem tud egyáltalában tervezni.

Erich Fromm írta A rombolás anatómiájában, hogy az óceániai szigeteken van egy olyan szigetvilág, ahol nem alakultak ki közös normák, sőt azt tartják jónak, ha minél többet tud valaki hazudni, minél jobban becsapja a másikat. Nos, ebben a “paradicsomi” környezetben az emberek gyakorlatilag kipusztítják önmagukat. Rendkívül magas a gyilkosságok, az öngyilkosságok aránya.