A gyerek lelki egészségének alakulása a különböző nevelési stílusokban

gyermek lelki egészségA különböző nevelési stílusok hatása a gyerek lelki egészségére és jövőbeni kapcsolataira. A biztonságérzet, a biztonságos kötődés és a kellő önbizalom kialakulásához a bizalmas szülő-gyerek kapcsolat és a jól érzékelhető korlátok együttes jelenléte szükséges.

Lelki egészség és kapcsolatok alakulása a KÉK nevelés hatására

A kirepülő gyerek felkészült az életre:

  • biztonságban érzi magát, van önbizalma;
  • gyermekkorban átélte, hogy megnyugtatják, vezetik és gondoskodnak róla → meg tud nyugodni;
  • egész életében kevesebb szorongással fog küzdeni;
  • gyermekkorban átélte, hogy észreveszik, figyelnek rá, megbecsülik és megértik → magabiztosan foglalja el helyét a világban;
  • tisztában van saját gyönge pontjaival és hibáival → önmagát elfogadó, de nem túltengő az önbizalma;
  • gyermekkorban átélte, hogy elfogadják az érzelmeit és szükségleteit → megtanul együttérezni, törődni mások érzéseivel és szükségleteivel;
  • belsővé váltak az ésszerű korlátok → önkontrollt gyakorol;
  • szüleitől látta, milyen a jó kommunikáció → képes elfogadható módon kifejezni érzelmeit és igényeit, és meg tud hallgatni másokat is;
  • kapcsolataiban nemcsak adni, hanem elfogadni is képes, de nem válik túlzottan függővé másoktól;
  • kapcsolataiban a kölcsönösséget értékeli és várja el.

Lelki egészség és kapcsolatok alakulása a tekintélyelvű nevelés hatására

A hatás erősen függ a hatalmaskodás mértékétől, a gyerek személyiségétől és sokminden mástól, de az ilyen légkörben nevelődött gyerekek többsége vagy nagyon alkalmazkodó lesz, vagy nagyon lázadó.

  • Gondolkodás nélkül mindenben követi szülei értékrendjét és mintáit; vagy
  • durván fellázad a szülői értékrend iránt;
  • ellenáll a szülő kérdéseinek és utasításainak;
  • nehezen fogja fel Isten szeretetét és kegyelmét;
  • hajlamos lesz az ítélkező, perfekcionista, munkamániás életmódra (teljesítmény-alapon igyekszik előrejutni az életben és a kapcsolatokban);
  • nehezen ismeri fel saját érzelmeit és valós szükségleteit;
  • nehezen nyílik meg őszintén és válik figyelmes, megértő, együttérző társsá a kapcsolataiban.

Legrosszab forgatókönyv:
Az elismerésre vágyó, szorongását kompenzáló, vaktában cselekvő manipulátor, érzelmi szélhámos

  • Nem tiszteli, sőt megveti a tekintélyt;
  • élvezi, ha tilos dolgot csinál és megússza (pl. a csíny öröméért csal az iskolában vagy csalja meg párját “mert megtehetem”);
  • ügyesen átver másokat;
  • ha akarja, el tudja hitetni másokkal, hogy természetfeletti képességei vannak;
  • magyarázattal, vagy anélkül bombát robbant, lelő pár embert, vagy tömegeket mérgez meg;
  • mások fölött nyíltan, vagy titokban hatalmat próbál gyakorolni (pl. a parafenomén, a szektavezér, a mások magánéletébe beleszóló, engedelmességet követelő, megszégyenítést alkalmazó, kritikát nem tűrő, a benne bízókat molesztáló egyházi vezető, a politikai diktátor; az ún. “attitüd-szélsőséges”, az áldozatait odaadó szorgalommal megfigyelő besúgó, a hamis bombariadók telefonálója, az internetes vírusok elindítója…)

Amikor a szülő kifejezetten kontrollmániás, diktatórikus személyiség

  • Minél nagyobb a szülő kontroll iránti igénye, annál nagyobb sérülést okoz a gyerekeinek.
  • Akin uralkodtak, az előbb-utóbb uralkodni próbál másokon; világában valaki vagy uralkodik, vagy rajta uralkodnak.
  • Vonakodó, haragos;
  • zárkózott; elrejti valós érzelmeit – sokszor önmaga elől is;
  • elveszíti bizalmát minden tekintélyben, és nem remél igazi segítséget senkitől;
  • legfőbb indítéka, hogy ne kelljen mégegyszer azt éreznie, amit gyerekkorában érzett;
  • ha erős személyiség, ő is uralkodni fog másokon; ha gyönge, áldozat lesz (akin uralkodnak) – csak alá-fölérendelt kapcsolatot ismer.
  • Állandó kérdései: Most ki az apu? a félelmetes, a fáradt, a szitkozódó, a szomorú, vagy a bocsánatkérő? Most ki vagyok? a rossz, az utálatos, a láthatatlan, a jó, vagy a szülő támasza?
  • Megtanulja elnyomni a belső haragot és fájdalmat, hogy kiküszöbölje a további káoszt, felfordulást és fenyegetést;
  • megoldatlan lelki sérülésekkel válik szülővé;
  • átcsaphatnaknak feje fölött a szorongás és a szégyen hullámai;
  • a sebezhetőség, védtelenség, kiszolgáltatottság érzéseire haraggal és erődemonstrációval reagál;
  • renddel és rendszerrel védekezik a további érzelmi sérülések ellen.

Lelki egészség és kapcsolatok alakulása az engedékeny nevelés hatására

  • Kevés stressz, sok segítség → alacsony teherbírású és védtelen gyerek.
  • Nem volt alkalma kialakítania saját stresszoldó mechanizmusait → nem szeret egyedül, új helyen, idegenek között lenni (fél, amikor óvodába, iskolába kerül).
  • Nem próbálgathatta a szárnyait → bizonyatlan, félénk, óvatos gyerek.
  • Azt tanulta, hogy a világ veszélyes hely → átveszi a szülő szorongását.
  • Nem kell szembesülnie felelőtlen döntései következményeivel → fejletlen felelősségérzet.
  • Nem tiszteli a szülőt.
  • Úgy érzi, járnak neki a jó dolgok.
  • Elvárja, hogy a szülő mindig húzza ki a bajból.
  • Alacsony ellenállóképességű, másokra szoruló ember, aki nem tudja használni a szárnyait.

Amikor a szülő kifejezetten megfelelni igyekvő, mások kedvében járó személyiség

A passzív (gyakran passzív-agresszív), aggódó, megfelelni igyekvő szülő leszoktatja a gyerekét arról, hogy odafigyeljen és hallgasson rá. Nehezen bír az erős akaratú gyerekkel. Azzal, hogy gyermeke viselkedését lényegtelen apróságnak tünteti fel, nem vesz róla tudomást, vagy mentegeti, azt az üzenetet közvetíti a gyereknek, hogy nincsenek érvényben lévő korlátok.

A korlátok nélkül felnövő gyerek egyre bizonytalanabbul érzi magát – a biztonságérzethez, a biztonságos kötődés és a kellő önbizalom kialakulásához nemcsak a szabad tér, hanem a jól érzékelhető korlátok megléte is fontos.

A szülői magatartás hatásai (bevezető)
1. énkép – A GYEREK ÖNMAGÁRÓL KIALAKULÓ ELKÉPZELÉSE
2. szülőkép – AHOGY A GYEREK A SZÜLŐT LÁTJA
3. istenkép – A GYEREK ISTENRŐL KIALAKULÓ ELKÉPZELÉSEI
4. lelki egészség – A GYEREK ÉRZELMI ÁLLAPOTA ÉS KAPCSOLATAI