Ne ingereljétek gyermekeiteket!

Az EFEZUS 6:4 c. sorozat 2. része
Mi lehet az oka, hogy a gyerek bizalmatlan, elutasító, távolságtartó, közönyös, haragos, a végsőkig elkeseredett, és veszélyes önmagára, vagy másokra? Szülői visszaélés: a szülői hatalom félreértelmezett gyakorlása…

“Ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.”
– Efezus 6:4

Mit nem szabad a szülőnek tennie a Biblia szerint?

Visszaélni szülői hatalmával. Az a szülő ingerli haragra a gyerekét, aki szerepét és feladatát félreértelmezve nem biztos menedéke a gyerekeinek, hanem erővel, erőszakkal azon fáradozik, hogy a gyerekei megfeleljenek saját (jogos, vagy jogtalan) elvárásainak. Ő az, akihez nem lehet bármikor odabújni, mert néha tartani kell tőle. Akinek a gyerek teljesítménye, beilleszkedése, az elvárásoknak megfelelő viselkedése fontosabb, mint a bizalmas, őszinte kapcsolat. A “haragra ingerelt” gyerek a finom nyomásgyakorlást, vagy a durva kényszert ismeri, de nem a feltétel nélküli szeretetet.

szorongás, félelem, szégyen

Az érzelmi magára hagyás és a szülői erőszak haragot és lázadást gerjeszt a gyerek szívében! Az erőszak minden formája (érzelmi, szóbeli, testi…) ellenségessé, keserűvé teszi a gyerekeket!

A gyermekét “haragra ingerlő” szülő irritálja, frusztrálja, lelkileg elcsigázza, kimeríti, lefárasztja a gyerekeit. Haraggal és kétségbeeséssel lesznek tele. A szerepét félreértelmező erőszakos szülő felelős lehet a gyerek dühös, kétségbeesett állapotáért. Lépten-nyomon találkozunk dühös, rosszkedvű, keserű gyerekekkel.

A Kolossé levélben szereplő változat még valamit hozzátesz:

“Ti apák, ne ingereljétek gyermekeiteket, nehogy bátortalanokká legyenek.”
– Kolossé 3:21

“…nehogy bátortalanokká legyenek.” Ne csüggeszd el, ne törd össze, ne tedd tönkre a gyerekeidet! Megteheted, ha nem vigyázol.


Elkeseredett, haragvó gyerekek

A gyerekek 10-15 százaléka fontolgatta már az öngyilkosságot. A gyermek-mentálhigiénés osztályra kerülők negyede öngyilkosság kísérlete miatt van bent. Nem ritka 6-7 évesek öngyilkossági kísérlete sem. Egy 11 éves lány mondta, aki felvágta az ereit: “Mindig össze van szorulva a gyomrom. Szörnyű dolog élni. Kit érdekel, ha meghalok?”

Néhány évtizede a pszichológusok még kétségbe vonták, hogy gyerekek is eshetnek olyan súlyos depresszióba, hogy szándékosan véget akarjanak vetni az életüknek. Ma már tudjuk, hogy kerülhetnek. Van, aki mérget iszik; van, aki kisétál az autópályára.

“Haragra ingerelt” az a gyerek, aki már nem akar bizalmas kapcsolatot a szüleivel; aki “ki van rájuk akadva”, aki nem szeret velük lenni, nem kíváncsi a véleményükre, nem becsüli őket nagyra… legfőbb vágya velük kapcsolatban az, hogy hagyják békén. Ha azt hiszed, hogy ilyen minden normális kamasz… nagyon, nagyon tévedsz. Szomorú, hogy olyan általános ez a tapasztalat, hogy sokan tényleg ezt tartják normálisnak.

A haragra ingerelt gyerek nem tud önként és szívesen eleget tenni Isten gyerekekre vonatkozó parancsának:

“Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. Tiszteld apádat és anyádat…”
– Efezus 6:1-2

Az a szülő, aki haragra (ellenszegülésre, lázadásra, távolságtartásra, keserűségre) ingerli a gyerekét, a legfontosabbtól fosztja meg őt: attól, hogy a helyén legyen. Szülei védő fennhatósága alatt, engedelmeskedve a szülőknek (Isten képviselőinek), és ezzel engedelmeskedve Istennek.

Ha megnézed a “Hogy húzhatod ki a talajt a gyereked lába alól?” cím alatti listát, láthatod, hogy a kis csokor az engedékeny nevelés jellemzőit tartalmazza. Ha gondosan megfogadod őket, előáll az eredmény: a keserű, boldogtalan, a szüleivel, Istennel és a társadalommal szembenálló, felelőtlen, élhetetlen és önállótlan fiatal.

A gyermekének jót akaró szülő is hozzájárulhat ahhoz, hogy legkésőbb kamaszkorára kritikus állapotba kerüljön a gyereke. Hogy tudja egy szerető szülő a saját gyerekét a tragédia határát súroló kétségbeesésbe sodorni?

nem!

A szülői visszaélés útjai

1. Haragra ingerled, ha túlfélted. Túlzott korlátok közé szorítod; nem bízol meg benne; nem adsz neki lehetőséget az önállóvá válásra; értelmetlenül tiltasz meg neki dolgokat, és folyton figyelmezteted a lehetséges veszélyekre (jaj, vigyázz, nehogy…!). Ez a szülői magatartás haragos, lázadó lelkiállapotot idéz elő. Helyet kell, hogy adj gyerekednek arra, hogy kifejezze magát, felfedezze a körülötte lévő világot, új kalandokra vállalkozzon… hiszen idővel végleg el kell őt engedned. A rövid póráz, a túlféltés fölöslegesen frusztrálja a gyereket. Arra ösztönzi, hogy ellenkezzen veled és távolságot tartson tőled. Hívő szülők különösen hajlamosak a túlféltésre, túlvédésre: állandó kontroll alatt akarják tartani a gyerekeket, és igyekeznek távol tartani tőle minden “rossz” hatást.

2. Haragra ingerled, ha másokhoz hasonlítgatod. Izsák jobban szerette Ézsaut, mint Jákóbot — Rebeka pedig Jákóbbal kivételezett Ézsau rovására. Ismerjük a tragikus következményeket. Ne hasonlítgasd össze a gyerekeidet másokkal, vagy egymással! Mindegyikük különleges a maga nemében. Szeresd mindegyiküket a legjobban! Ne legyen “kedvenced”, illetve legyen mindegyikük az. Nagyon, de nagyon frusztráló egy gyerek számára, ha úgy érzi, hogy a testvérét jobban szereted, vagy jobban meg vagy elégedve valaki más gyerekével.

3. Haragra ingerled, ha irreális teljesítményt vársz el tőle. Egyes szülők akkora nyomást helyeznek a gyerekeikre, hogy azok szó szerint összeroskadnak a teher alatt. Elvárják, hogy kiválóak legyenek az iskolában, a sportban, a zenében… mindenben, amivel foglalkoznak. A gyereknek muszáj „valamire vinnie”. Az egésznek kevés köze van a gyerekhez; a szülő szeretne büszke lenni az elért eredményekre, vagy megvalósítani saját, meg nem valósult álmait a gyerekében. A gyerek nem élvezheti, hogy elért egy célt, nem érezheti, hogy megfelelt egy elvárásnak, mert semmi nem elég jó… A teljes kétségbeesésig el tud jutni a teljesítményekbe hajszolt gyerek. Egy gyönyörű tornász kislány azért ölte meg magát, hogy a szülei végre leszálljanak róla. Nem tudott elég eredményt felmutatni ahhoz, hogy végre megelégedjenek, és annyira haragudott rájuk, hogy a lehető legnagyobb fájdalmat akarta nekik okozni.

4. Haragra ingerled, ha mindent ráhagysz. Igyekszel neki megvenni mindent, amire vágyik? Elpakolsz utána? Szemet hunysz fölötte, ha mások nyakába varrja a felelősséget? Hagyod, hogy megússza a bűnt következmények nélkül? Elkeseríted és magadra haragítod azzal is, ha rendszeresen sikerül az ujjai köré csavarnia, és úgy táncolsz, ahogy fütyül! És később, amikor a hideg külvilágban mások nem szolgálják ki, nem vesznek le minden felelősséget a válláról és nem tud megúszni mindent következmények nélkül, nemcsak dühös, de erőszakos is lesz. Pontosan olyan, mint az a generáció, amely felnövekedésének ma tanúi vagyunk.

5. Haragra ingerled, ha nem érted meg. Ha nem ismered jól, ha nem érted, és nem értékeled a gyerekedet, elhervad benne a tenni akarás, az alkotó energia és a kezdeményezőkészség. Szülőként muszáj mélyen ismerned és értened minden egyes gyerekedet. Ne csak arra törekedj, hogy ő megértse, amit tőled hall. Értened kell, hogy gondolkozik. Értened kell, mit akar elérni. Értened kell, miért történt az a bizonyos dolog, miért viselkedett úgy, ahogy, és mért ütött ki balul az a helyzet. Figyelj oda rá halló füllel és megértő szívvel; örülj vele együtt a sikereinek, amikor van miért, és főleg: vedd körül személyre szóló szeretettel. Minden lehetséges módon fejezd ki, hogy örömödet leled benne; ismered, érted és gyönyörködsz az emberben, aki ő. Nemcsak a felszín érdekel. Nemcsak a kellemes, vagy kellemetlen viselkedéséig látsz el; nemcsak a teljesítménye alapján formálsz róla véleményt. Biztosítsd róla, hogy mellette állsz és nagyra becsülöd; és legyél vele türelmes. Különben vesztesnek fogja érezni magát és elveszíti a lelkesedését, miközben egyre gyűlik benne a harag.

6. Haragra ingerled, ha nem lépsz ki érte a saját komfortzónádból. Az ilyen szülő gyereke úgy érzi, hogy többnyire útban van, a bosszúság forrása, akinek minden megnyilvánulása zavaró, amikor a szülőnek fontosabb dolgai vannak. „Nem teheti meg”, hogy változtasson az életvitelén a gyereke kedvéért. Leköti a munkája, az élet terhei, vagy a kisebb gyerekek és a háztartás körüli teendők. El kell rohannia… valakinek a nyakába akasztja a gyereket. Nyűglődjön vele más. Joga van a munkáját zavartalanul végezni, és joga van ahhoz a kis kikapcsolódáshoz… vagy a gyülekezeti szolgálathoz. A gyerek pedig úgyis elvan. Már meg is tudja melegíteni az ételt a mikróban. Nem viszi magával; csak zavarná, és ki tudja, hogy viselkedne; nem foglalkozhat vele minden percben.

7. Haragra ingerled, ha nem hagyod hibázni. Hagyd a gyerekedet gyereknek lenni! Hadd butáskodjon egy kicsit! Ne akard, hogy olyan megfontolt legyen, mint egy kis felnőtt. Szétszedi a drága játékot, hogy megnézze, mi van a belsejében? Értékeled a kíváncsiságát, vagy csak azt látod, hogy kárt okozott? Kiszakította a jó kabátját, amikor átmászott a kerítésen? Lehúzta a vécén valamelyik féltett kütyüdet, hogy lássa, hogy forog az örvényben? Legújabb műalkotásához kedvenc pulóveredből vágta ki a halványkék felhőket? Tönkretesz és elveszít dolgokat? Üdv a fedélzeten! Gyereked van! Normális dolog, ha a korának megfelelően éretlen, tapasztalatlan és felelőtlen. Hadd hiányozzon belőle a felnőttes előrelátás! Hadd kísérletezzen, hadd próbáljon meg hajmeresztő dolgokat! Hadd koszolja össze magát, hadd szerezzen sebeket a térdén, púpokat a homlokán… és hadd hibázzon! Felborít valamit az asztalon? Nevess vele együtt! Rábíztál valamit, és förtelmes munkát végzett? Ha nyomokban fellelhető benne valami fejlődés, tedd szóvá, dicsérd meg! És hallgasd meg őszinte érdeklődéssel a képtelen gondolatait! Lehetetlen ötlettel áll elő? Vegyél benne részt! Ne oktasd ki, ne dorongold le, ne szegd a kedvét! Ne mondj fölötte savanyú ítéletet! Csak fejlődést várj, ne tökéletességet! A legjobb emberek nem tökéletesek.

8. Haragra ingerled azzal, ha elhanyagolod. Talán Absolon erre a legjobb bibliai példa. Dávid, az apja nagyszerű király volt; gondoskodott róla, hogy Absolonnak mindene meglegyen. Kiváló oktatásban és képzésben is részesült a királyi udvarban. Magas szinten biztosítva volt a testi és intellektuális fejlődése. De Dávid személyesen nem ért rá időt tölteni a nevelésével, jellemének formálásával. Érthető, hiszen ő volt a király, aki annak idején a legfelsőbb bíróság és hadügyminiszter is volt egyszemélyben. Absolon pedig a szenvedélyességig meggyűlölte az apját. Még összeesküvést is szőtt, hogy letaszítsa a trónról. Dávid az elhanyagolás egyik legrosszabb fajtáját követte el: nem ápolt meghitt kapcsolatot a fiával, nem tanította és nem fegyelmezte következetesen. Ezt az elhanyagolást sínyli meg leginkább a gyerek. Elemi szükséglete a szeretetbe ágyazott következetes nevelés: a tanítás és a fegyelmezés a szülővel való bensőséges kapcsolat közegében. Meghitt kapcsolat és iránymutatás, azaz a nevelés hiánya talajvesztettséget, iránynélküliséget, általános bizonytalanságot okoz a gyerekben… és keserű megvetést a szülő iránt.

9. Haragra ingerled azzal, ha szeretetmegvonással, érzelmi manipulációval próbálod rávenni, hogy azt tegye, amit akarsz. Ne élj vissza gyermekeid ragaszkodásával! Soha ne sugalld, hogy esetleg elveszítheti a szeretetedet. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy elbizonytalanítsd. Ne büntesd szeretetmegvonással: “Apa nem fog szeretni, ha ilyet csinálsz.” vagy “Tűnj el a szemem elől!” Isten soha nem szűnik meg szeretni gyermekeit. A te gyermekednek is tudnia kell, hogy bármit tesz, mindig szeretni fogod. A szeretetmegvonás, az érzelmi elbizonytalanítás, érzelmi zsarolás semmilyen formáját ne használd nevelőeszközként!

  • Ne tégy úgy, mintha nem szeretnéd!
  • Ne tégy úgy, mintha levegőnek néznéd (pl. amikor hisztizik)!
  • Ne vond meg tőle a társaságodat büntetés gyanánt (pl. kiállítós bünti).

Gyakran javasolják a szeretet elveszítésétől való félelem felkeltését a gyerek fegyelmezésére, pl. a fenékre ütés kiváltására; pedig az érzelmi biztonság átmeneti megvonása kegyetlen visszaélés a gyermek függésével és ragaszkodásával. Ez az álságos passzív-agresszió sokkal mélyebben megrázza a gyereket, mint egy ütés a popsira.

Megingathatatlan szereteted a gyermeked biztonságérzetének alapja! Legyen feltétel nélküli és stabil! Soha ne keltsd azt az érzést a gyerekedben, hogy amikor nem jár a kedvedben, kevésbé szereted! Kegyetlen és ártalmas dolog az érzelmeinél fogva kicsikarni belőle a kívánt viselkedést! Akkor is, ha az adott pillanatban kényelmes, “erőszakmentes” (DE NEM AZ!) és eredményes megoldásnak tűnik. Ne manipulálj a szeretet adagolásával, ne zsarolj szeretetmegvonással!

Szavaidnak, és egész magatartásodnak ez legyen az üzenete: “Ha olyasmit teszel, amiről tudod, hogy nem szabad, annak lesznek következményei. De bármit teszel, bárhogy viselkedsz, a gyerekem vagy, és nagyon szeretlek.”

Legyen a szereteted megingathatatlan − ne kelljen kiérdemelni!

Erről bőveben ezekben a cikkekben olvashatsz:
Féltékeny a gyerek; és Érzelmi taktikákkal ne manipuláld a gyermekedet!

10. Haragra ingerled azzal, ha bántod a szavaiddal, vagy ha testileg bántalmazod. A szóbeli bántalmazás is szülői visszaélés, és lehet lélekgyilkos dolog. Egy jól irányzott sortűz a felnőtt szókincseddel darabokra tépheti a kicsi lelket. Még bízik az ítéletedben, és úgy tudja, ismered. Amit tehát róla mondasz, azt úgy veszi, mintha a tükörben látná. Ha nálad elszakad a cérna, ő nem téged fog megkérdőjelezni, hanem saját magát. Felmérhetetlen a haragos, cinikus, gúnyos szavak pusztító ereje. Sok ingerült szülő mégis olyan dolgokat képes a gyerekeinek mondani, amiket másnak soha nem mondana.

Az ellenséges, haragvó, agresszív gyerek gyakran a “domináns diktátor” szerepét játszó szülő túlbüntetett, testileg-lelkileg megalázott gyereke.

Mi lehet az oka, hogy a gyerek bizalmatlan, elutasító, távolságtartó, közönyös, haragos, a végsőkig elkeseredett, és veszélyes önmagára, vagy másokra? A szülői visszaélés, a szülői hatalom félreértelmezett gyakorlása: a túlféltés, az összehasonlítgatás, az irreális elvárások, a mindent ráhagyás, a meg nem értés, a kényelmedhez való ragaszkodás, a hibázni nem engedés, az elhanyagolás, a szeretetmegvonás, az érzelmi zsarolás, a szóbeli, vagy testi bántalmazás. Ezekkel jó szándékod ellenére is a végsőkig elkeserítheted a gyerekedet. Ne tegyél ilyeneket!

És most nézzük meg a pozitív oldalt: hogy élhetsz helyesen szülői hatalmaddal, hogy töltheted be jól szülői hivatásodat:

Neveljétek őket az Úr tanítása szerint…
Az EFEZUS 6:4 c. sorozat többi része