Nevelési stílusok: melyik célravezető?

vallasos-nevelesHa azt halljuk, hogy az autokrata és demokratikus nevelési stílusok közt kell választanunk, ösztönösen a demokratikusra szavazunk.

Nevelési stílusok hagyományos felosztása

Közismert a három nevelési stílus: az autokrata, a demokratikus és a laissez faire (Lewin). Ezt általában úgy fordítják, hogy tekintélyelvű, szabadságelvű, és szabados nevelési stílus.

Ha azt halljuk, hogy az autokrata és demokratikus nevelési stílus közt kell választanunk, ösztönösen a demokratikus nevelésre szavazunk.

Tudnunk kell azonban, hogy a “demokratikus” kifejezés több szempontból is problematikus. A terminológia kialakulásába egyrészt erősen beleszóltak a társadalmi, politikai nézetek, másrészt nem nevelési kísérletekből, hanem csoportkísérletekből jutottak a szakemberek ehhez a fogalomhoz. A “demokratikus” kifejezéssel egy olyan fogalom terjedt el, amely tartalmilag az autokrata kilengésből a laissez faire közelébe lendíti az ingát. Demokratikus nevelési mód címén gyakorlatilag a szabadosság tört be a nevelésbe.

Nevelési stílusok másképp

Van másfajta tipizálás is. Szintén három alapvető szülői nevelési stílust határoz meg: az autokrata, az autoritatív és a permisszív nevelést (D. Baumrind). Az elsőt talán az ellentmondást nem tűrő, a másodikat a határozott, következetes, a harmadikat pedig az engedékeny szó fejezi ki legjobban a magyarban.

Nem kétséges, hogy a gyengéd, de határozott következetes nevelés bizonyul a gyakorlatban a legjobbnak. Az autoritatív (és nem autokrata!) nevelési stílus természetesen felveti a tekintély és a tekintélyi nevelés jogosságának kérdését is.

Nevelési stílusok részletes leírása:

____________________
Felhasznált irodalom
Kovács László: Nevelési elveink

A rajz Matthew Martin munkája