Mágia

Fogalmi szótár » szócikk: mágia

MÁGIA (görög mageia – varázslat, bűvölés) – bűvös, varázsos, varázslatos; boszorkányos, ördöngös.

Rítusok összessége, amelyek célja: befolyást gyakorolni emberekre, állatokra, és természetfeletti erőkre.

A mágia körébe tartozik a varázslás, boszorkányság, ráolvasás; varázsszerek, bájitalok használata.

A mágia a természet titkos erőinek felhasználása az események befolyásolása céljából; ha ez a cél jóindulatú, a módszert fehér mágiának nevezik; ha azért alkalmazzák, hogy ártsanak valakinek, vagy elpusztítsák javait, fekete mágia névvel jelölik.

A Biblia szerint nincsenek “személytelen szellemi erők”, amelyeket az ember felhasználhatna, csak személyes lények, akik vagy jók (angyalok), vagy gonoszak (démonok), és akikkel az ember nem kezdeményezhet kapcsolatot (az angyalokat Isten küldi, a démonok maguktól is jönnek “kísérteni”).


Felhasznált irodalom:

  • Filozófia kislexikon (Kossuth, Bp. 1980)
  • Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Akadémiai, Bp. 1994)
  • Ógörög-magyar nagyszótár (Akadémiai, Bp. 1993)
  • Drury, Nevill: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona (Ferenczy, Bp. 1994)