Ádám

ÁdámTEREMTÉS KÖNYVE · Kezdetben · 9. rész

Kevés a pénz, türelmetlenek az emberek, fáj a fejem… Egy makacs, régóta meg nem szűnő dologra, ami mindig is így volt, azt is szokás mondani “Ádámnál és Évánál kezdődött”, vagy “Ádámmal egyidős”.

Mintha némi hibáztatás is kihallatszana belőle: Ádám bűne a dolog. Ami nem teljesen alaptalan, ugyanis Ádám az emberi bukás szimbóluma.

Az Ádám név héberül azt jelenti: ember.

Ádám a Bibliában egyszerre jelenti az ősapánkat, és általában az embert.

  • ember, azaz hús-vér emberi lény;
  • egy bizonyos Ádám nevű ember; és
  • az ember, általános értelemben, tehát maga az emberiség.

Ádám tehát 1) az emberi nem tagja, 2) egy bizonyos személy, és 3) maga az ember.

Gondolkozzunk ezen! Minden ember családfája Ádámmal kezdődik. Később látni fogjuk: még Éva is Ádámból lett. Ő mindannyiunk közös eredete. A bibliai Ádám magában hordozza az egész emberiséget.

Amikor az Édenkertben járt-kelt, benne az egész emberiség az Édenkertben járt-kelt. Mindannyian ott voltunk Ádámban.

Ő az az első fa, aki rossz gyümölcsöt termett, és minden leszármazottja “fajtájának megfelelően” az ő magját adja tovább. A Biblia összes családfa-leírását át lehetne írni: Ádám nemzette Ádámot, aki nemzette Ádámot, aki nemzette Ádámot… Minden ősünk a “fajtájának megfelelő” gyümölcsöt hozott.

Bizonyos értelemben tehát nem különbözünk Ádámtól. Ő az emberiség. A régi fa magjából sarjadt fa magjából sarjadt fa sarjadéka vagyok.

Ha Ádám nem bukik el, hanem igaz emberként él, akkor ez jót jelentene, mert a világon minden rendben van, amikor az ember jó viszonyban van Istennel. De sajnos nem ez történt. Ebben a jövő héten szeretnék mélyebben elmerülni.

Az 1Mózes 3-ban olvasható Ádám Istentől való elszakadásának története. Bukása után Ádám olyan lett, mint egy karácsonyfa – egy darabig még jól mutat, de mivel kivágták, gyökértelen és haldoklik. Percről percre hanyatlik. Fel lehet díszíteni csillogó díszekkel, de nem maradandó. Tudjuk, mi történik a karácsonyfával. Rövid tündöklés után elszárad, mert nincs összekötve élete forrásával.

Természettől fogva mindannyian egy ilyen kivágott, gyökértelen és haldokló emberiség részei vagyunk. Ilyenfajta emberi életbe születtünk bele, mert Ádám az emberiség beteg törzsét szaporította.

De színre lépett az igaz Ember. Jézusról azt írja a Biblia, hogy Ő az “utolsó Ádám”:

“Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett,
az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké.”
– 1Korinthus 15:45

Ő is

  • ember, azaz hús-vér emberi lény;
  • egy bizonyos Jézus nevű ember; és
  • az új ember, általános értelemben, tehát maga a benne újjászületett emberiség.

Hús-vér Ember, aki osztozott emberi mivoltunkban, és a mi életünket éli Isten előtt, valódi igazságban és örömben.

Jézus a másfajta élet, az “új” élet lehetőségét hordozza magában az egész emberiség számára. Ő minden új élet forrása, közös eredete. Minden újjászületett ember családfája Jézussal kezdődik.

Mert amibe Ádám belebukott, abban Krisztus állva maradt. És ez az újfajta Ember felkínálja nekünk saját, új emberi mivoltát, hogy osztozzunk benne. A régi fa sarját át lehet oltani az új fába, hogy többé ne az emberiség beteg törzsét szaporítsa, hanem az Ő “fajtájának megfelelő” jó gyümölcsöt hozzon. Ádám-fajta embernek születtünk, de Jézus újjászületésre hív minket: engedjük, hogy a régi hajtást az új fába oltsa, az Ő fajtájának megfelelő emberi életbe.

Bibliai értelemben nincs rossz és jó ember, se értékes és értéktelen ember… Csak kétfajta ember létezik: Ádám-fajta, és Krisztus-fajta ember. Ha valaki még nem fogadta el Jézust, az bármilyen jó ember is, még mindig Ádám életében, helyzetében és sorsában osztozik.

De mindenki, bárki, aki Krisztushoz fordul, új élet részese lesz! Azonnal befogadást nyer valami egészen elképesztőbe: osztozik Krisztus életében! Ugyanúgy Krisztusban lesz, mint ahogy bennem voltak a gyermekeim, mielőtt megszültem őket, és visszafordíthatatlanul, érdemeiktől függetlenül hozzám tartoznak azóta: életem részei lettek, a szüleim unokái, testvéreim és az ő gyerekeik közeli rokonai, és egymás testvérei lettek. Az életemben is osztoztak: velem együtt velük is megtörtént mindaz, ami velem.

A Biblia szerint Jézus minden hozzátartozója Ő saját testének a része! És az övé, már most, Krisztus élete, helyzete és sorsa. Isten családjának a tagja lett, Krisztus “testvére” (Róma 8:29), és örököstársa:

Hiszen a Szent Szellem [Szentlélek], akit befogadtatok, nem tesz újra rabszolgává, hogy féljetek. Ellenkezőleg! A Szent Szellem Isten fiaivá tesz bennünket, és az ő segítségével így kiálthatunk Istenhez: “Abba!” [“Édesapám!” Abban a korban a gyerekek így szólították az édesapjukat.]
Maga a Szent Szellem a mi szellemünkkel [lelkünkkel] együtt megerősíti, hogy Isten gyermekei vagyunk.
Ha viszont gyermekek, akkor örökösök is. Valóban, mi Krisztussal együtt kapunk örökséget Istentől! De csak akkor, ha együtt is szenvedünk Krisztussal. Akkor pedig vele együtt veszünk részt a dicsőségben is.
– Róma 8:15-17 (ERV)

Folytatás: Éva, az oldalborda
Kezdetben… Ószövetség sorozat
Kicsoda az ember?
Kicsoda a NŐ?
A világ története KÉT ember Ádám és Jézus) története