Biblia

Fogalmak szótára » szócikk: Biblia

A biblia görög szó, jelentése könyvek.

A Biblia különböző megnevezései

  • “az Írás” (Ézsaiás 29:18, Lk 4:21),
  • “az Írások” (Dániel 9:2, Jn 5:39),
  • “a Szent Írások” (2Timóteus 3:15)
  • “a Törvény és a Próféták” (Róma 3:21),
  • “az Ószövetség” (2Korinthus 3:14).

A Biblia nyelve és nyelvezete

Az Ószövetség nyelve héber (helyenként arám), az Újszövetség nyelve görög (koiné, a klasszikus görög korabeli nemzetközi köznyelvi változata).

Az Biblia eredeti szövege sohasem használ olyan szavakat, amelyek elkülönültek volna a kizárólagosan vallási használat és jelentés számára, mint ahogyan a magyarban az üdvösség, menny, angyal, evangélium stb. szavak. A görögben ezek helyén egyszerűen a szótéria = szabadulás, uranosz = ég, angelosz = hírnök, euangelion = örömhír stb. a mindennapokban is használt szavak állnak. A héber is hétköznapi nyelvezetet és fogalmakat használ a természetfölötti dolgok leírására.

A Biblia részei

A Biblia két részből áll:

  • Ószövetség (katolikusok: 46 könyv, protestánsok: 39 könyv) és
  • Újszövetség (27 könyv).

Az izraeliták csak a héber szövegeket tekintik Bibliának (amit a keresztények Ószövetségnek neveznek), az Újszövetséget nem fogadják el.

Az Ószövetség könyveinek eltérő listája Ószövetség könyvei a zsidó és a protestáns Bibliában megegyezik, a katolikus Biblia néhánnyal többet sorol fel (ld. kánon) A héber Biblia könyveinek címei a protestáns és a katolikus Bibliában eléggé eltérőek, bár kis gyakorlattal azonosíthatók. A héber szavakon ugyanis a történelem, konkrétan a görögös és latinos átírások (Septuaginta, Vulgata), illetve a magyar kiejtés sokat torzított.
biblia-eredeti-ezsaias-tekercs

Az Ószövetség könyvei (39 könyv)

A Tóra (Mózes öt könyve)

  • Mózes első könyve (Genesis – Teremtés könyve) – A kezdetek könyve: bemutatja a világegyetem és az emberiség kezdetét. Nagyrészt a választott nép őseinek (a pátriárkák) történetét jegyzi fel.
  • Mózes második könyve (Exodus – Kivonulás könyve) – Az egyiptomi fogság, a szabadulás és Izráel törénelmének kezdeteit mutatja be Mózes vezetésével.
  • Mózes harmadik könyve (Leviticus – Léviták könyve) – Törvénykönyv az erkölcsről, a tisztaságról, az ételekről stb. Azt tanítja, hogy az ember áldozatokon keresztül érhet Istenhez.
  • Mózes negyedik könyve (Numeri – Számok könyve) – Izráel 40 éves pusztai zarándoklatát mutatja be.
  • Mózes ötödik könyve (Deuteronomium – Második törvénykönyv) – A törvények megismétlését beszéli el nem sokkal Izráel kánaáni honfoglalása előtt.

Történeti könyvek (12 könyv)

  • Józsué könyve – Feljegyzés Kánaán elfoglalásának történetéről Józsué vezetésével, és az ígéret földjének felosztása a tizenkét törzs között.
  • Bírák könyve – Izrael törzseinek leigázásainak és felszabadulásainak története tizenöt különféle bíra vezetése alatt.
  • Ruth könyve – Gyönyörű története Ruthnak, aki Dávidnak és Jézus Krisztusnak az őse lett.
  • Sámuel első és második könyve – Az izraeli monarchia kialakulásának története, Sámuel próféta vezetésével, és az első két király, Saul és Dávid uralkodásának története.
  • Királyok első és második könyve – Izrael egységes királyságának története Salamon uralkodása alatt, majd a kettészakadás története. A két legkiemelkedőbb szereplő: Illés és Elizeus.
  • Krónikák első és második könyve – Nagyrészt Dávid és Salamon uralkodásának története, valamint Júda királyainak törénete a fogságbavitelig.
  • Ezsdrás könyve – Feljegyzés arról, ahogy a zsidók visszatértek a fogságból, és újjáépítették a templomot.
  • Nehémiás könyve – Jeruzsálem falainak újjáépítéséről szóló feljegyzés, és a szent szertartások újraindítása.
  • Eszter könyve – Eszter királyné története arról, ahogy Isten megszabadította a zsidókat Hámán kezéből, és ahogy megalapították Purim ünnepét.

Költői könyvek (5 könyv)

  • Jób könyve – A szenvedés problémáját dolgozza fel, megmutatva benne Sátán szerepét, Jób türelmét, az emberi filozófiák hiúságát, az isteni bölcsesség szükségességét – és végül a szenvedő megszabadulását.
  • A zsoltárok könyve – 150 lelki ének, vers, imádság, amit a zsidók évezredek óta használnak, és amit az Egyház istentiszteletei és áhitatain használ.
  • A példabeszédek könyve – Erkölcsi és vallásos kijelentések gyűjteménye, és értekezés a bölcsességről, ítéletről, igazságról, mértékletességről.
  • A prédikátor könyve – Egy megcsömörlött élet visszatekintése önmagára, amely végül az Istenbe vetett bizalomban talál megoldást.
  • Énekek éneke – Szerelmi költemény, ami a hagyományos keresztény értelmezés szerint Krisztus és Egyháza között megvalósuló kölcsönös szeretetet mutatja be.

Prófétai könyvek (17 könyv)

  • Ézsaiás próféta könyve – A megváltás prófétája. Könyve tele van messiási próféciákkal, és a bűnös nemzetek figyelmeztetéseivel.
  • Jeremiás próféta könyve – Az elkeseredett próféta. Figyelmeztetései a fogságbavitel előtti néphez szólnak. Fő témái a zsidóság visszatérése, megkötözöttsége és helyreállítása.
  • Jeremiás siralmai – Jeremiás gyászénekei Izráel szenvedései és pusztulása fölött.
  • Ezékiel próféta könyve – Könyvében hasonlatokon keresztül rajzolja meg Isten népe jelenlegi állapotát és jövőbeli dicsőséges felszabadulását.
  • Dániel próféta könyve – A próféta önéletírása és apokaliptikus látomásainak sorozata a történelemről és Isten népéről.
  • Hóseás próféta könyve – Központi gondolata Izráel hitehagyása, amit lelki házasságtörésként mutat be. Meglepő hasonlatokkal szemlélteti a nép bűneit.
  • Jóel próféta könyve – Júda prófétája. Fő témája a nemzeti bűnbánat és ennek áldásai. Az “Úr napja”, ami az isteni ítélet ideje, átváltozhat az áldás időszakává.
  • Ámósz próféta könyve – Pásztor-próféta, aki bátor reformer, a bűn és az önzés leleplezője. A könyve öt látomását tartalmazza.
  • Abdiás próféta könyve – Fő témája Edom pusztulása és Izráel helyreállítása.
  • Jónás próféta könyve A “vonakodó” próféta története, aki leckét vett az engedelmességből – és a még mélyebb kegyelemből.
  • Mikeás próféta könyve – Sötét képet fest Izráel és Júda erkölcsi állapotáról, de elmondja azt is, hogy megalapul a messiási királyság, ahol igazságosság fog uralkodni.
  • Náhum próféta könyve – Fő témája Ninive összeomlása.
  • Habakuk próféta könyve – Fő témája a gondviselés titka: hogyan engedheti meg Isten, hogy bűnös népek elnyomják Izráelt?
  • Zofóniás próféta könyve – Sötét képekkel és vésztjósló fenyegetésekkel teljes, de látomásában a vég idején megjelenik Izráel dicsősége.
  • Haggeus próféta könyve – A második templom újjáépítésére buzdít, és bemutatja, hogy ennek nagyobb lesz a dicsősége, mint az elsőnek.
  • Zakariás próféta könyve – Akárcsak Haggeus, a második templom újjáépítésére buzdít. Nyolc látomáson keresztül mutatja be Isten királyságának győzelmes dicsőségét.
  • Malakiás próféta könyve – Az Ótestamentumot lezáró kisprófétai könyv, ami képszerűen fogalmazza meg, hogy reformok szükségesek a Messiás eljövetele előtt.

Az Újszövetség könyveinek listája a katolikus, ortodox és protestáns kánonban azonos (27 könyv), csak a könyvek, levelek címeinek a helyesírásában vannak kisebb eltérések (pl. Kolossé / Kolossze).

Az Újszövetség könyvei (27 könyv)

A négy evangélium

  • Máté evangéliuma – Szerzője egyike a tizenkét apostolnak. Elsődlegesen a zsidóknak írta, hogy bemutassa: Jézus a próféciákban megigért Király és Messiás. Szinoptikus (együttlátó) evangélium.
  • Márk evangéliuma – Szerzője János Márk. A legrövidebb evangélium, ami tömören bemutatja Jézus hatalmát a természet, a betegségek és a démonok felett. Az evangélium jó fele tulajdonképpen Jézus utolsó hetét és passiótörténetét mutatja be. Szinoptikus (együttlátó) evangélium.
  • Lukács evangéliuma – Szerzője “a szeretett orvos”. A legteljesebb leírás Jézusról, az Emberfiáról, aki telve volt kegyelemmel a bűnösök és a szegények iránt. Szinoptikus (együttlátó) evangélium.
  • János evangéliuma – Szerzője a “szeretett tanítvány”. Az előző három evangéliumhoz képest kiegészítő evangélium, ami közvetlenebb módon írja le Jézus mélyebb tanításait. Az evangélium két kulcsszava a hit és az örök élet.

A történeti könyv

  • Az apostolok cselekedetei – Írója Lukács. Tulajdonképpen Lukács evangéliumának második része. Fő témája a korai egyház születése és növekedése Jézus Krisztus mennybemenetelétől kezdve Pál apostol római fogságáig.

Pál apostol levelei (13 levél)

  • Pál levele a rómaiakhoz – A Rómában élő keresztényekhez címzett levél tulajdonképpen két részre osztható. (1) 1-11. fekezet egy átfogó értekezés az emberiség állapotáról (a bűnről), a megváltási tervről, megtérésről, megszentelődésről. (2) 12-16. fejezet gyakorlati tanácsokat ad a hívőknek a lelki, a gyülekezeti, a szociális és a társadalmi életre.
  • Pál első levele a korinthusiakhoz – A Korinthusban élő keresztényekhez címzett levél. Témája főként az, hogy a gyülekezet hogyan tartózkodjon gonosz dolgoktól, és emellett bevezet néhány tanításba is.
  • Pál második levele a korinthusiakhoz – Fő témája az apostoli szolgálat bemutatása és Pál apostoli tekintélyének védelme.
  • Pál levele a galatákhoz – Címzettei a Galatában élő keresztények. Témái: Pál apostol apostoli tekintélyének védelme, a hit általi megigazulás tanának védelme, valamint súlyos figyelmeztetés a judaizáló hamis tanítókkal szemben.
  • Pál levele az efezusiakhoz – Az Efézusban lévő gyülekezethez címzett levél. A dicsőséges megváltási terv bemutatása. Speciálisan kiemeli, hogy a zsidók és a pogányok közötti elválasztó fal Krisztusban eltöröltetett.
  • Pál levele a filippiekhez – Szeretett levél a Filippiben élő keresztényekhez. Pál ezt a levelet súlyos körülmények közül, börtönből írja – mégis öröme van, és örömre bátorítja a filippibelieket. Fő témája az, hogy a körülmények ellenére lehet öröme a keresztény életnek.
  • Pál levele a kolosséiakhoz – A levelet a Kolosséban élőkhöz címezte. Bemutatja, hogy Krisztus feje az Egyháznak, és arra hívott el, hogy az Egyház megőrizze magát tisztán az evilági filozófiáktól és a bűntől.
  • Pál első levele a thesszalonikaiakhoz – Címzettei a Thesszalonikában élő keresztények. Apostoli parancsok, emlékeztetések, tanácsok, buzdítások és figyelmeztetések gyűjteménye. Kiemelt témája Jézus második eljövetele, mint a keresztények biztos reménysége.
  • Pál második levele a thesszalonikaiakhoz – Az első levélírásra visszahívatkozó újabb levél. Fő témája Jézus Krisztus második eljövetele, valamint a rendetlenül élő keresztények figyelmeztetése a helyes életre.
  • Pál első levele Timóteushoz – Tanácsadói levél a fiatal lelkipásztornak a vezetésről és a szolgálati munkáról.
  • Pál második levele Timóteushoz – Pál utolsó levele, amit nem sokkal halála előtt írt. Ebben rövid tanácsokat ad a fiatal lelkipásztornak, akit saját fiának tekint a hitben.
  • Pál levele Tituszhoz – Apostoli levél, amelyben Pál megbízható munkatársát tanáccsal és bátorítással látja el, aki nehéz munkában van. A levél egyik kiemelkedő speciális témája a jó cselekedetek.
  • Pál levele Filemonhoz – Személyes levél Filemonhoz, amelyben Pál apostol kérleli, hogy elszökött rabszolgáját, Onézimoszt fogadja vissza és bocsásson meg neki.

Általános levelek (8 levél)

  • A zsidókhoz írt levél – Ismeretlen szerzőjű levél. Fő témájában Krisztus mindenek felett való dicsőségét és a Benne nyert áldásokat hasonlítja össze az Ószövetséggel.
  • Jakab levele – Szerzője Jakab, az Úr testvére. A szórványban élő zsidóságnak címezte levelét. Fő témája a gyakorlati hit.
  • Péter első levele – A levelet bátorításként írta Péter apostol a Kis-Ázsiában élő szenteknek. Témái: a hívők kiváltsága, Krisztus példájának követése, győzni a szenvedések között és szent életet élni egy szentségtelen világban.
  • Péter második levele – Hatalmas figyelmeztetés a hamis tanítók és gúnyolódók ténykedéseiről.
  • János első levele – Mély lelki üzenet, amelyet János apostol címzett az Egyház különféle részeihez. A hívőket érő megpróbáltatásról beszél, ami a lelki növekedésük sajátja, a valódi közösségről és a testvérszeretetről.
  • János második levele – Az apostol a “kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek” címzett levelében szembeállítja az isteni szeretetet és az üres szavakat. Figyelmeztetés a hitehagyás és a hamis tanítók ellen.
  • János harmadik levele – Gájusznak címzett személyes levél. A korai egyház néhány tagjának karakterét írja le.
  • Júdás levele – Írója Jakab testvére. Témái: a hitehagyás történelmi témái és az isteni büntetés a bűnösökön – és figyelmeztetés a hamis tanítók tévelygéseire.

Prófétai könyv

  • A jelenések könyve – Írója János apostol. Témája egy apokaliptikus látomássorozat, ami kapcsolatban van a vallástörténet eseményeivel. Isteni és sátáni erők közötti erkölcsi küzdelmet mutatja be, és a Bárány győzelmével zárul le.

A Biblia Isten kijelentett beszéde

A Biblia könyveit több tucat szerző – egyszerű halászoktól királyokig – írta meg, kb. 1500 év alatt. Ennek ellenére megdöbbentően egységes képet mutat be Istenről, az emberről, bűnről és megváltásról. Hogy lehet ez?

A Szentírás Isten kegyelemből ihletett kijelentése az ember számára! Isten tanítása, irányadó mértéke, és “szerelmes levele”, amely hűen mutatja be Jézus Krisztus üdvözítő művét és az Evangéliumot.

A Biblia 66 könyve eredeti kézirataiban Isten kijelentésével azonos, tehát teljesen megbízható feljegyzése mindannak, amit Isten szóban az emberiséggel közölni akart. A Szentírás központi témája Isten ön-kijelentése a testté lett Istenben, Jézus Krisztusban. A Szentírás tehát az egyházi tanítás alapja, és tévedhetetlen a hit és az üdvösség minden kérdésében (mindabban, amiről szól).

(ld. 2Timóteus 3:15-17; 2Péter 1:20-21; János 5:39; 17:17)

A Biblia nem erkölcsi szabályokról szól, hanem Jézusról

A Bibliát sokan tekintik az emberiség egyetemes erkölcstan-könyvének, pedig nem az irányadó mértékről szól, amihez a viselkedésünket kell igazítani, hanem Jézusról. Arra való, hogy az Jézussal való bizalmas kapcsolatunk közegében használjuk. Isten ihletett igéjét azért olvassuk, hogy Jézussal találkozzunk.

Van remény, mert van igazság, és az igazság ereje elég ahhoz, hogy szabaddá tegyen bennünket! Jézus mondta azoknak, akik bíztak benne:

“Ha megtartjátok az igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”
– János 8:31-32

Biblia, Ószövetség, Újszövetség, Szentírás
_________________________
Felhasznált irodalom:
Dér Katalin – Horváth Pál: Bibliaismeret, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999