Nemzette…

nemzetteTEREMTÉS KÖNYVE · Kezdetben · 26. rész

Aki nekiveselkedik, hogy az elejétől a végéig elolvassa a Bibliát, itt szokott először elakadni. Az 1Mózes 5 az egymást követő nemzedékeket sorolja fel. Ilyenek vannak benne, hogy “Mahalalél hatvanöt éves volt, amikor Jeredet nemzette” (1Mózes 5:15)… és ez folytatódik, nemzedékről nemzedékre.

De miért van szükség ilyen részletekre? Eddig olyan szépen gördült a történet. Kozmikus teremtés, katasztrofális zuhanás, cselszövés, gyilkosság. Most pedig egy családfa. Értelmetlen kitérőnek látszik a történet szempontjából.

Kivéve, ha a történet egy leszármazottról szól.

Az 1Mózes 3:15-ben kapott ígéret óta Isten népe az “asszony magvát”, a megígért Messiást, a Szabadítót várta, aki majd az ősi kígyó fejére tapos:

“Ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között,
a te magod között és az ő magva között:
ő a fejedre tapos,
te pedig a sarkát mardosod.”
– 1Mózes 3:15 (REV)

Minden új nemzedék új lehetőség volt, hogy megjelenjen az “asszony magva”, és eltiporja a gonoszt. De minden újabb leszármazott bejegyzése azzal végződik, hogy életkora ennyi és ennyi év volt, “amikor meghalt”. Az egész fejezetet – és az egész Bibliát – kegyetlen dobpergés kíséri: “amikor meghalt… amikor meghalt… amikor meghalt”. Ez az élet ritmusa – minden elmúlik; a halál kérlelhetetlen. És úgy tűnik, nincs tőle menekvés.

A családfa-leírások az egész Biblián keresztül folytatódnak. A nagy látószögű objektív lassan ráközelít Sém népén, majd Ábrahám népén keresztül Izrael népére. Azután Izrael népén belül a papi és a királyi törzseket kíséri különös figyelemmel. Főleg a királyokat. Vége szakad az Ószövetségnek, és még mindig nem teljesül be az ígéret. Nem zárul le a hosszú sor “nemzette”, ami mind halállal végződik.

Ezután az Újszövetséghez lapozunk, ami mivel kezdődik? Újabb családfával! A Máté evangéliuma Ábrahám családtörténetével indul, ami Dávidon és a többi királyon keresztül jut el Jézushoz. A Lukács evangéliuma ugyanezt teszi, de ő egészen Ádámig visszavezeti Jézus családfáját.

Jézus az “asszony magva”, és a megígért Király. Érkezésével meg is szűnik a családfák felsorolása. A Biblia nem foglalkozik a Jézus megjelenése utáni nemzedékekkel (akármit mond Dan Brown).

Jézus nélkül a “nemzette” csak azzal végződhet, hogy “amikor meghalt”. A születés, a szex és a halál körforgása ismétli önmagát.

De Jézussal ennek vége szakad. Az összes “nemzette” Őrá mutat. Az Ő vonala nem fejeződik be a halálban. Van kiút a születés-szex-halál körforgásából. Jézus azt mondta:

“Én vagyok az út, az igazság és az élet…”
– János 14:6

Folytatás: Matuzsálemi kor

Kezdetben… Ószövetség sorozat