De nemcsak attól a pillanattól kezdve lesz valaki Isten gyermeke, amikor hinni kezd?

« trinitárius teológia

trinitárius teológia

“Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.”
– János 1:12-13

Már láttuk a Szentírásban, hogy Isten bevont mindenkit Jézus bennünket helyettesítő emberi mivoltába. Amikor Jézus meghalt, mi is meghaltunk vele az Ádámtól örökölt régi életünknek; amikor feltámadt, mi is feltámadtunk vel az új életre Krisztusban. Az újjászületés nem némelyek kiváltsága, hanem mindenkié: Isten szándéka szerint mindenki előtt nyitva áll. Isten minden embert szeretett gyermekének tekint. Jóval azelőtt megadta nekünk ezt a “jogot”, minthogy módunkban állna hittel elfogadni. Ő “előbb szeretett” minket.

Azok, akik hisznek Jézusban és elfogadják Tőle a megváltás ajándékát, személyesen is belépnek az új életbe, és elkezdik megélni azt, ami már addig is az övék volt: az új életet Krisztussal együtt.

“Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben.”
– Kolossé 3:3

Ami tehát objektív értelemben már addig is igaz volt rájuk, azt kezdik szubjektív értelemben és személyesen tapasztalni, amikor hinni kezdenek (megtérnek).

Ádám és Jézus: A világ története KÉT ember története