A nőies nő hív, de nem kontrollál

virag-csukott-nyitott-noiesseg« Mi teszi a nőnemű embert igazi nővé?

A elveszített nőiesség olyanná tesz bennünket, mint egy becsukódott kelyhű virág. Isten a nőt nem arra alkotta, hogy önmagát védelmezze, és a követeléseivel másokat kontrolláljon.

Éva bűnének kétféle következményétől szenved minden nő:

  • testi fájdalom: a terhesség és a szülés alatt, mindkettő a testi intimitás velejárója; és
  • kapcsolati fájdalom: a személyes intimitás velejárója; annak a következménye, hogy a férfi is és a nő is kontrollálni akarja a másikat.

– Éva – mondta Isten –, úgy fogod érezni, hogy kénytelen vagy irányítani a férjedet. Ő pedig ezt utálni fogja. Meg is fogja mutatni, hogy nem irányíthatod: tartani fog attól, hogy túl közel kerüljön hozzád. Sőt, sok férfi uralkodni is akar rajtad: engedelmességre próbál kényszeríteni. *

Az idevágó bibliai rész így szól:

“Az asszonynak ezt mondta [Isten]: Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked, mégis vágyakozol férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad.”
– 1Mózes 3:16

A legtöbb fordítás így fogalmaz: “Vágyakozol férjed után”. Én is vágyakozom a férjem után, és ebben nincs semmi rossz. Szeretek vele lenni. Ez áldás egy kapcsolatban, nem pedig negatív következmény. Az eredeti szöveg jelentését az ERV fordítás adja vissza helyesen:

Szeretnél uralkodni a férjeden, mégis ő fog uralkodni rajtad.”

Az 1Mózes 4: 7-ben is ugyanez a szó szerepel. Isten ezúttal Káint figyelmezteti: erőszakossághoz vezethet, hogy oktalan és önző módon haragszik a testvérére.

“…a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.”
– 1Mózes 4:7

ERV fordítás:

“…a bűn lesben áll az ajtód előtt, és uralkodni akar rajtad. De ne engedj neki, hanem te uralkodj rajta!”

Az Éva vágyakozását kifejező szó ugyanaz, mint ami arról szól, hogy a bűn vágyódik Káinra. A vágyakozásnak fordított (héber teshukah) szó olyan vágyat jelent, amikor valaki kontroll alatt akarja tartani a másikat. A bűn megrontotta a férfi és a nő kapcsolatát, és ez női oldalról jellemzően abban nyilvánul meg, hogy amikor nem érezzük magunkat biztonságban, kontrollmániásak leszünk. A szó egy oroszlán képét idézi fel, aki az áldozatára les.

Szinte minden nő ismeri az érzést: azt akarom, hogy jól menjen minden. Senki másnak nem fontos annyira, mint nekem… tehát kénytelen vagyok a család összes ügyét a saját vállamon hordozni, minden ló gyeplőjét egy kézben tartani, minden elvárásnak egy személyben megfelelni, és lehetőleg mindenki kedvében járni. Észre sem veszik, mennyit teszek értük! Ha két hétre leállnék, összeomolna minden…

Nőként érdemes őszintén belegondolni:

  • Hova vezet, az irányítás kényszere? Milyen hatással van a kapcsolataimra?
  • Miért akarok mindenkinek megfelelni? Hogy hat a kapcsolataimra?
  • Ez a két női hajlam hogy hat azokra az emberi tulajdonságokra, amelyekben Istenre hasonlítok?

Isten rá vonatkozó ítélete testi, és társas-lény mivoltában egyaránt sújtotta Évát, a nőt. Egy nőies nő nyitott és elfogadó a kapcsolataiban. Nem követel, hanem hív, ahogy Jézus hívta magához a megfáradtakat:

“Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.”
– Máté 11:28

Éva azonban a bűn következtében elveszítette eredeti nőiességét. Testileg még szép lehetett egy ideig (amíg az idő vasfoga fölötte is el nem szállt), de a lelke bezárult. Nem volt többé nyitott és befogadó; helyette kontrollálni akart.

Miért? Isten ítélete természetes következménye volt annak, hogy Éva az Istennel való bizalmas kapcsolatából kivonult az engedetlenségbe. Nem akart gyermeki bizalommal megpihenni Isten szeretetében, nem akart Tőle függeni, nem akarta, hogy Isten jósága legyen örömének forrása. Magára maradt tehát, védtelenül kiszolgáltatva egy immár kapcsolati szempontból is veszélyes világban.

Amire Istentől nem számíthatott, azt Ádámtól kezdte követelni. Ádám viszont még saját bukásáért is őt okolta. Isten nem volt már a képben, Évának viszont megmaradtak a személyes szükségletei. Ádámon volt a sor. De Ádámtól nemcsak jó jöhet – akár fájdalmat is képes okozni. Vele már nem biztonságos a gyermeki bizalom, amit Éva a szerető Isten közelében megszokott. A másik, szintén megromlott emberrel kapcsolatban résen is kell lenni. Egy önző Ádám mellett Évának meg is kell védenie magát, és mi volna jobb védelem, mint az, hogy kézbe veszi az irányítást? Ez a hozzáállás magától értetődő és természetes minden olyan nő számára, aki nem Istentől várja, amire szüksége van. Ezért is a sértően hangzó állítás: Éva, azaz minden nő a bűn következtében elveszítette eredeti nőiességét. A belénk plántált nőiesség téli álmát alussza, ahogy az elején fogalmaztam.

Éva nem volt már nyitott, nem volt fogadókész. Arra törekedett, hogy kontrolláljon, és védje magát, rendíthetetlenül. A befogadás illatát elcsúfította a követelődző “jár nekem” mentalítás. Be kell váltanod a hozzád fűzött reményeimet. Nem hagyhatsz cserben! Majd én teszek róla, hogy tudd, mi a kötelességed! És ha nem tudom kiszorítani belőled, otthagylak. Éva így veszítette el a nőiességét – és így vesztettük el mi is, Éva lányai. Egyedül Isten tudja helyreállítani. Vajon:

  • A közelemben lévőknek van alkalmuk megpillantani Isten képmásának szépségét bennem? Vagy távol tartom őket ettől is?
  • Mit jelent a nyitott, és mit a bezárt lelkület?
  • Milyen téren nehéz kiengedni a kezemből az irányítást, az önvédelmi intézkedéseket, és leszokni a folytonos védekezésről?

Egyedül Jézus belém oltott új életéből nyerhetek erőt ahhoz, hogy olyan befogadóan bánjak másokkal, mint Jézus, aki nem követel, nem kontrollál, és egyedül Istenre támaszkodik. Az örömét is Istenben találja meg, nem másoktól várja, hogy boldoggá tegyék… különösen nem a férfiaktól.

A bűn miatt elveszített nőiesség olyanná tehet, mint egy becsukódott kelyhű virág. De kinyílhatunk:

_____________
*Egy fokkal konzervatívabb véleményt képvisel Suhai György tanulmánya a Budapesti Bibliaiskola weboldalán: Uralkodás – ítélet vagy felszólítás? [pdf] Érdemes gondolkozni!