Családi szabályok 2 – Törvény, vagy kegyelem?

Az átlagos óvodás naponta négyszáz alkalommal hall valamilyen tiltást. A tipikus szülő és pedagógus bevezet egy sor szabályt, utána pedig megpróbál következetesen büntetni, ha a gyerekek megszegik a szabályokat. Pedig a szigorúbb szabályozás több szabályszegést eredményez, nem kevesebbet.


A hétéves kisfiút láthatólag zavarja a tanulásban a kisebbek nyüzsgése, ezért a szülei megengedik neki, hogy a saját szobájában olvasson. Délutánonként annyira csendben van, hogy egy hét elteltével már aggódnak a szülők, hogy vajon tényleg a feladott könyvet olvassa-e, vagy valami mással foglalkozik. Most, hogy magában is tud olvasni, nehéz megállapítani.

Apukája fontolgatja, hogy a biztonság kedvéért beszél a fejével:
– Figyelj, remélem, nem játszol odabent. Szeretném, ha tényleg olvasnál, nem pedig valami mással foglalkoznál, rendben?

De meggondolja magát, és úgy dönt, hogy inkább időről időre feltesz néhány kérdést az olvasmánnyal kapcsolatban. Hamar rájön, hogy a kisfiú nemcsak elolvasta, hanem gyakorlatilag fejből tudja az egész történetet, és még a mondanivalón is gondolkozott.

Nem játszott a szobájában olvasás helyett. Eszébe sem jutott, hogy akár játszhatna is, mivel a szülők úgysem látják, mit csinál. És ha erre nem hívják fel a figyelmét, talán még jó ideig nem is jut eszébe magától.


A törvény bűnre csábít

Gyakran mi idézzük elő azt a viselkedést, amitől tartunk, egyszerűen azzal, hogy a biztonság kedvéért túlszabályozzuk a gyerekeink életét. Ha például a gyülekezetbe menet azt mondod: “Alig várom, hogy elmeséld, milyen történetet hallottál ma. Olyan kíváncsi vagyok!” – jó esélyed van rá, hogy a gyereked megpróbál odafigyelni a történetre. Ha viszont egy előzetes figyelmeztetéssel küldöd be: “Ne verekedj! Ne, rohangálj! Ne hangoskodj! Ne piszkáld a többieket! Megértetted?” – szinte biztos, hogy a felsoroltak közül valamelyik ötletedet meg is valósítja.

Pál is erre hívta fel a figyelmünket: 620531k4433

“…Törvény nélkül nem tudtam volna, mi a bűn. Például nem tudnám, mit jelent a bűnre csábító kívánság, ha a Törvény nem mondaná: “Ne kívánd!” Ez a parancs tehát lehetőséget teremtett a bűnnek, hogy különféle, bűnre csábító kívánságokat ébresszen bennem. A Törvény nélkül ugyanis a bűnnek nincs ereje.”
– Róma 7:7-8 (ERV)

A kisgyerek még nyugodtan szaladgál meztelenül, teljesen ártatlanul, minden szégyenérzet, vagy rossz gondolat nélkül. De amint megtudja, hogy nem illik meztelenkedni, azonnal lázadni akar a “törvény” ellen. Az ártatlanságnak vége, és ugyanaz a cselekedet, ami addig rendben volt, a törvény ismeretében már lázadásból fakad, és bűnnek minősül.

A szigorúbb szabályozás több szabályszegést eredményez

törvény-teher-bukásMi, felnőttek mégis szabályozni akarjuk a velünk élők életét, a tőlünk függőkét meg különösen; az se számít, hogy közben eleget teszünk-e a ránk vonatkozó szabályoknak. Az is természetes a számunkra, hogy a gyerekeinkkel való kapcsolatunk egy sor szabályra épül – mit szabad csinálni, és mit nem. Az átlagos óvodás állítólag naponta négyszáz alkalommal hall valamilyen tiltást. A tipikus szülő és pedagógus bevezet egy sor szabályt, utána pedig megpróbál következetesen büntetni, ha a gyerekek megszegik a szabályokat. Sok nevelési könyv is abból a feltevésből indul ki, hogy megvannak a szabályaid, csak a betartatásukkal akad némi gondod. Segítségképpen hosszú oldalakon keresztül azt magyarázzák, miként büntetheted kreatívan, következetesen és hatásosan a szabályszegést.

Isten azonban nem így bánik velünk. 620531k4433

Sok múlik azon, hogy a gyerekeinkkel Krisztus-központú módon, a kegyelem alapján bánunk-e. Mit jelent ez? Azt, hogy tisztában vagyunk vele: a gyerekeink is emberek, és hibázni fognak, bármilyen büntető metódust alkalmazunk, és akármilyen jól elmagyarázzuk nekik a dolgokat.

A kapcsolatra épülő következetes (KÉK) nevelés nem büntet, hanem szeretni tanít és fegyelmez. Nem vár tökéletességet, hanem segítséget nyújt a fejlődésben; nem a törvényből, hanem a kegyelemből indul ki.

Ahhoz, hogy a nevelésünket a törvény helyett a kegyelem alapjára helyezzük, paradigmaváltásra van szükségünk. Meg kell értenünk, hogy a szigorúbb szabályozás több szabályszegést eredményez, nem kevesebbet. Ez a felnőttek világában is így van; nemcsak a gyermeknevelésre vonatkozik. Idővel persze ügyesebben el tudják rejteni előlünk vétségeiket a gyerekek, ha komolyabb retorziókat alkalmazunk, de ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet vétkeznének.

Tavaszi nagytakarítás – szabadulj meg a fölösleges szabályoktól!

Próbáld elkerülni, hogy a gyerekeiddel való kapcsolatodat egy sor szabály határozza meg! Helyette építs velük erősebb kapcsolatot! Mondd nekik, hogy szereted őket, olyan gyakran, hogy már a könyökükön jöjjön ki. Tegyél róla, hogy tudják – mert sokszor hallják tőled –, hogy bármit csinálnak, a szeretetedet nem tudják elkoptatni; soha nem fogy el, soha nem merül ki, soha nem szűnik meg, mindig és örökké tart. Isten így szeret minket (ld. pl. 1Korinthus 13), tehát te is részesülsz ilyen szeretetben minden nap, a nap 24 órájában. Ezt adhatod tovább a gyerekeidnek. És amikor valahová elviszed őket, arról beszélj velük, amit szeretnél, ha csinálnának, és ne arról, amit nem szabad! Építsd őket ahelyett, hogy formába préselnéd.

Érdemes a tavaszi nagytakarítás alkalmával a sok-sok kimondott és kimondatlan családi szabálytól is megszabadulni, és csak a legfontosabbakra szorítkozni. A közelmúltban itt már írtam erről: ld. Családi szabályok. Az igazán fontos 2-3 szabályt, amit megtartasz, akár ki is írhatod egy jól látható helyre a lakásban!

csaladi-szabalyokHa te is hasonló szabályokat választasz, érdemes arról is beszélni a gyerekeknek, hogy a sorrend is fontos: (1) elsősorban Istent szeretjük, (2) utána másokat; az (3) engedelmesség csak ezek után következik.

A gyerekeid viselkedését is érdemes mindig e szabályok fényében megbeszélni. Ami ezek egyikét sem érinti, az egyszerűen nem elég fontos ahhoz, hogy érdemes legyen vele foglalkozni! És – ahogy már említettem – arról beszélj, hogy mit szeretnél, ha tennének, ne arról, hogy mit ne tegyenek.

Végül pedig: ne csak minőségi, hanem mennyiségi időt is tölts a gyerekeiddel! Vesztegesd rájuk az értékes idődet, legyél számukra elérhető… lógjál velük annyit, amennyit csak lehet!

És még ezeket a javaslatokat se tekintsd törvénynek! Eleget kutattam a témát ahhoz, hogy talán kijelenthetem: a tökéletes gyermeknevelés tízparancsolata nem létezik! A neveléssel kapcsolatban nem az a fontos, hogy mit csinálsz, milyen módszerrel oldasz meg egy problémát, hanem az, hogy ki vagy! A benned lévő attitűd, lelkület, hozzáállás teszi ugyanazt a nevelési megoldást építővé, vagy rombolóvá a gyerekeid életében. Minél erősebben ragaszkodsz a kőbe vésett szabályokhoz, annál többet fognak engedetlenkedni a gyerekeid. A bűn nem csökken, hanem egyenes arányban növekszik a törvény szigorával.

Jézus nem szabályokat adott, hanem önmagát

Jézus (az emberi életet is felvállaló Teremtőnk) jó modellt állított elénk az Újszövetségben:

  • Legyél velük! 620531k4433
  • Azt tanítsd a gyerekeidnek, ami egészséges!
  • Szeresd őket feltétel nélkül, és újra, meg újra gondoskodj róla, hogy tudják is!
  • Bocsáss meg nekik teljesen! (A megbocsátás nem elnézést, nem passzív szabadjára hagyást jelent! Beszélgetnünk kell a gyerekeinkkel a bűneikről is, és van, amikor a következményeket is tapasztalniuk kell – de ha megbocsátottunk nekik, akkor nem lesz bennünk ellenséges és elítélő lelkület.)

Úgy érdemes a gyerekeinkkel bánnunk, ahogy Jézus a tanítványaival bánt: legyünk velük és tanítványozzuk őket éjjel-nappal! Mi magunk gyökerezzünk Istenben, és az “élő vizek forrásával” oltsuk a szomjunkat – akkor tudunk olyasmit továbbadni, ami tiszta és maradandó.

Ártunk nekik, ha azt hisszük, hogy következetesen betartatott szabályaink formálják a jellemüket és nem Isten. Megszoktuk, hogy ha a gyerek rosszul viselkedik, szigorítunk a szabályokon. De az emberi természet nem így működik! Kerüld ezt a kísértést! Minél több szabálynak kell eleget tenniük, annál több kísértésnek vannak kitéve a gyerekeink. Nem a törvény, hanem a kegyelem szabadít meg a bűntől!

Kapcsolódó:
Családi szabályok 1
Isten kegyelme, és a törvény szerepe
Gyermeked nevelését egy sor szabály határozza meg?
Mitől lesz a gyerek engedelmes?
Büntetés helyett szeretet?

Családi szabályok 2 – Törvény, vagy kegyelem?” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Székesfehérvári Baptista Gyülekezet | Családi szabályok 2 – Törvény, vagy kegyelem?

Hozzászólások lezárva.