Aki jól van, az jól viselkedik – 2. rész

1. rész ∙ 2. rész

A környezetemben azt látom, hogy azok a gyerekek engedelmeskednek a szüleiknek önként és szívesen, akik elemi szükségleteikben a lehető legkevésbé szenvednek hiányt.

Milyen elemi szükségletekre gondolok az ételen-italon, a nyugodt alváson, a ruhán-cipőn, és a fedélen kívül, amikor olyan időket élünk, hogy sok család számára már az ezekről való gondoskodás is komoly erőfeszítést jelent?

Olyanokra, amelyekre ahhoz van szükségük, hogy a lelkük ne éhezzen, és legyen gyerekkoruk. Gondoskodjunk róla, hogy

  • szerető kapcsolat, biztonságos kötődés részesei legyenek,
  • természetes kíváncsiságuk, mohó tudásvágyuk éber maradhasson,
  • újabb és újabb készségekre tehessenek szert,
  • alkotásvágyukat kielégíthessék,
  • felfedezhessék a természet varázsát,
  • gyönyörködhessenek festők, szobrászok, építészek és zeneszerzők lenyűgöző alkotásaiban,
  • önfeledt órákat tölthessenek szabad játékkal,
  • élvezhessék a mászás, az úszás, a kerékpározás, a kirándulás, a sízés vagy a korcsolyázás, egyszóval a szabad mozgás örömét!

nature-study
Gyerekeink elemi szükséglete a gyerekkor. Ha ebben nem szenvednek hiányt, akkor emberi természetük rosszra való hajlama a hátsó ülésre kerül.

De rákos daganatként burjánzik a “bűnös természet” életkortól függetlenül mindenkiben, akin eluralkodik a magány, a sivárság, az unalom, a passzivitás, a szellemi vitaminhiány és kimerültség; különösen, ha közben nem jut hozzá a jó tiszta forrásához, Isten “élő és ható” igéjéhez. Sok mai gyerek szellemileg folyamatosan éhezik; nem csoda, ha hiánytüneteket mutat. Miért csodálkozunk, ha kiábrándítóan viselkedik és egy idő után már nem lehet vele bírni?

A való élet megpróbáltatásaira felkészítheti-e a gyerekeket a szerető kapcsolatokban, élményekben és szellemi táplálékban gazdag gyerekkor? Nem vesztes élet lesz-e a boldog gyerekkor ára?

Éppen ellenkezőleg. A Bibliából is, és a kutatók vizsgálataiból is az derül ki, hogy aki szeretetben nő fel, aki tápláló szellemi eledelhez szokott, aki tudja, hogy biztonságban van, akinek alkalma nyílik valami jót is tapasztalni másoktól, az teherbíróbb lélekkel, nagyobb rezilienciával vesz részt az élet csatájában.

“…ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, és ha van még valami erény és ha van valami dicséretreméltó, ezekről gondolkodjatok.”
– Filippi 4:8 (Czeglédy fordítás)

Miért írja Pál, hogy ezeken gondolkozzunk? Szerintem azért, mert az életben nehézségekkel, csalódásokkal, a bűn valós következményeivel is szembesülnünk kell. Nem mindegy, hogy közben mivel vagyunk tele, és milyen belső tartalékokkal rendelkezünk. És éppen ez az, amiért Charlotte Mason még a nem túl tökéletes, és igencsak életszagú családi környezetet is alkalmasabb helynek tartotta gyerekek nevelkedésére, mint a szakemberek által irányított, gyermekközpontú, és az élet viharaitól is védett óvodát, ahol…

“…mindent a pedagógus indítványoz vagy sugalmaz. A gyerekeket nem érinti meg közvetlenül más személyisége. Sem egy könyv, sem egy kép vagy dal, de még maga a természet sem jut el a hozzájuk a felnőtt közvetítése és ‘előemésztése’ nélkül. Nincs rá alkalmuk, hogy valamit maguktól, véletlenül fedezzenek fel.

Erénynek szokás tekinteni egy óvónő buzgóságát, pedig éppenséggel akadályt is jelenthet a gyerekek számára. ‘De olyan boldogan és szépen játszanak!’ Igaz, a család légköre általában nem ennyire vidám és békés, a családi otthon mégis jobb hely a gyerekek számára.”
– Charlotte Mason: Home Education (188. o.)

előzmény: Aki jól van, az jól viselkedik – 1. rész

Kapcsolódó:
A bűn hatásai
Mitől lesz a gyerek engedelmes?
Mi hiányzik a gyerekeknek?

A sorozat többi része:
Charlotte Mason pedagógiája
Aki jól van, az jól viselkedik – 2. rész
Hogyan tudnám jól csinálni, hogy kezdjem?
Beszélgessünk a nevelésről! (előadássorozat 2013 őszén)
“A gyermek személynek születik.” (Charlotte Mason)
Személynek születik
– A gyerek gondolkodó elméje nem a nevelés műve
– A gondolkodó elme táplálása
Ördög, vagy angyal? A gyerek jó és rossz természete