Mi az élő könyv?

Fogalmi szótár » szócikk: élő könyv

ÉLŐ KÖNYV – Amikor egy olvasott történet szövegét a SzentLélek életre kelti benned, megérinti a szívedet rajta keresztül, akkor az a könyv élő könyv a számodra. Az élő könyv szereplői életszerűen megformált karakterek, akikhez az olvasó személyesen tud kapcsolódni (lehet állatmese, novella, történelmi regény, fantáziaregény, életrajz, stb.) – erről már itt is írtam: A gondolkodó elme táplálása

Az “élő könyv” átélhető könyv, amelyen keresztül az élő Isten jósága érinti meg az olvasót, aki beleélheti magát, megláthatja magát a történetben, azonosulhat a szereplőkkel, nem marad közömbös külső szemlélője. Élő könyv lehet tehát olyasmi is, ami csak kitalált. Egy jó mese is a valóságról mesél meseszerű módon, és ezzel amellett, hogy szórakoztat, még segíthet is a gyereknek feldolgozni a nem tudatos szorongásait. Jézus is “kitalált” példázatokkal világított meg a tanítványainak mély igazságokat ahelyett, hogy pusztán elméleti síkon magyarázgatott volna elvi összefüggéseket.

az élő könyv élmény

Az élő könyv élmény – a tanulás kalad.

Az élő könyv nemcsak a “fej szintjén” tanít, hanem, mivel átélhető élményeket közvetít, a “szív szintjén” hat. A gyerekek emlékezetében nem marad meg az olyan tananyag, ami csak a fejük szintjét célozza meg. Egyik fülükön bemegy, a másikon kimegy az, ami nem ragadja meg a szívüket is. Az élő könyv az érzelmeiddel együtt ragad meg. Régóta tudjuk, hogy az emlékezetünkben az marad meg, amihez érzelmek fűződnek – érzelmek pedig ahhoz fűződnek, amit átéltünk. Ez az élményszerű tanulás lényege. A fantáziádat megragadó, valóságos élményt nyújtó olvasmány mondanivalójára jobban emlékszel, mint amikor hasznos tudnivalókat és adatokat kell magadévá tenned. Mennyire emlékszel egy (remélhetőleg hiteles adatok alapján megírt), magával ragadó történelmi regényből, amelynek a szereplőihez érzelmi kapcsolat is fűzött, és ami téged is bevont abba a történelmi közegbe, és te is átélhetted, hogy mi történt, miért történt? És mennyi maradt meg benned egy iskolai történelemkönyv fejezetéből, ami ugyanazt a kort, vagy történelmi eseményt tárgyalta,  higgadtan felsorolván, hogy ekkor és ekkor ez és ez történt, jegyezd meg, mert holnap ebből felelsz?

Amikor élő könyvből tanulhat a gyerek történelmet, biológiát, vagy bármi mást, akkor az író szenvedélye és élő kapcsolata a tárggyal átragad rá is, és neki is élő, azaz valóságosan átélt tapasztalata lesz a tárggyal – egy történelmi eseménnyel, egy állattal, egy földrajzi hellyel, vagy egy fizikai-kémiai jelenséggel.

Az élő könyv bevon abba, amiről szól, a tudnivaló így valóságos élményként hat ránk, és hasonló tanulási folyamat megy bennünk végbe, mint olyankor, amikor a saját életünk tapasztalataiból tanulunk. Nem nagy kunszt emlékezi az élő könyvben található tanulnivalóra vagy tanulságra, hiszen átéltük. Az élő könyvbe rejtett tudás úgy válik a gyerek sajátjává, mint az élettapasztalat.

Ezzel ellentétben sok könyv szárazanyag. Ilyen pl. egy lexikon, egy használati utasítás, vagy az olvasás technikáját gyakoroltató olvasókönyv példamondatai. Információkat sorol fel, rendszerez, kivonatol és összegez. Enciklopédiákra is szükségünk van ahhoz, hogy eligazodjunk az emberiség tudástárában felhalmozott információk rengetegében, de a kivonatokba rendezett tananyag nem igazán alkalmas arra, hogy gyerekeknek maradandó tudást adjon át. Nem tudják ugyanis befogadni. A legtöbb iskolai tananyag témáiban élő könyvek is léteznek; nemcsak az irodalmat, a történelmet és a művészeteket, hanem még a matekot, a földrajzot és a természettudományos tárgyakat is lehetne élő könyvek segítségével tanítani.

Minden tanulás öntanulás: a gyereknek csak azt lehet tanítani, amit befogad. A tanulás két előfeltétele az élő kapcsolat, és az élő szellemi eledel.

Élő kapcsolat. Mivel a gyerek természeténél fogva utánzással tanul, és azt utánozza, akihez érzelmi kötelék fűzi, csak a jó személyes kapcsolat közegében lehet őt tanítani. A gyerek nem fogad be semmit, amit olyanok mondanak neki, akiknek előzőleg nem sikerült pozitív személyes kapcsolatot építeniük vele.

Élő szellemi eledel. Mivel a gyerek élmények útján tanul, a száraz információt ugyanúgy nem tudja lenyelni, mint magában a tápanyagokat, mondjuk egy tányér vitaminnal dúsított lisztet. Ennivalót kell neki készíteni a tanulnivalóból, és akkor jó étvággyal megeszi, és a részévé válik. Ilyen táplálkozásra alkalmas, illatos és ropogós ennivaló az élő könyv, szemben a tányér liszttel, a feltöretlen tojással, meg a nyers cubák hússal, amit a legtöbb iskolai tankönyv tartalmaz.

Egy felnőttet már érdekelhet annyira egy-egy téma, hogy ha csak lisztet, meg egész tojást és nyers húst talál, akkor megfőzi magának, mert már van saját motivációja; valami miatt kell neki az a tudás. De a gyerek azt eszi meg, ami kívánatos és finom.

Az élő könyv a gyerek szívét ragadja meg.

Az élő könyv a gyerek szívét ragadja meg.

Valami ilyesmi az élő könyv. Eleven élményeket nyújtó, átélhető, az élményszerű tanulásra alkalmas könyv. Mese, történet, regény, felfedezők és utazók történetei, de még a fantázia-irodalom is lehet ilyen (pl. didaktikus, mégis átélhető történet Bunyan: A zarándok útja, és mesés, mégis rengeteg értéket átadó, és a megváltás koncepcióját nagyszerűen előkészítő C. S. Lewis Narina sorozata; ismert és szeretett magyar szerzinken kívül igényes olvasmányokat válogathatunk pl. Meindert de Jong, James Daugherty, Arnold Lobel, Ruth Krauss, Alice Dalgliesh, Robert McCloskey, Ingri and Edgar Parin d’Aulaire, William Steig, Virginia Lee Burton, Beatrix Potter, A. A. Milne, Brinton Turkle, Marguerite Henry, Munro Leaf, Marguerite de Angeli írásaiból). Az élő könyv nem elveket sulykol, nem szájbarágósan tanít, hanem személyesen ragad magával, és történetek, élmények formájában vezet… de nem öncélúan a vakvilágba, hanem olyan dolgokra, amit érdemes tudni. Ezért nem “élő könyv” a pusztán csillogó, de értékeket nem hordozó műanyag gyerek- és ifjúsági irodalom. Ezek a gyerekipar termékei; értékátadásra nem alkalmasak, de – mivel igény van rájuk – arra kiválóan alkalmasak, hogy termelőinek busás hasznot hozzanak. Igény pedig ugyanazért van rájuk, mint a cukorkára és a cukros üdítőkre: kívánatosak és finomak, tehát megesszük őket. De ha ezekből áll a táplálékunk, szellemileg elsorvadunk, és jókedvűen halunk éhen.

Az igazi kultúra, az emberiség nagy kulturális kincse élő könyvekből és más élő szellemi alkotásokból áll. A gyerekek számára kivonatolt tananyag, a vasárnapi iskolai anyag és egyéb gyerekeknek gyártott műanyag pedig nagyon, de nagyon ritkán alkalmas a gyerekek szellemi táplálására.

Nem minden “élő” könyv alkalmas arra, hogy az élő Isten szeretetteljes és egészséges értékrendjét is átadja a gyerekeknek. Azt, hogy mi a jó és mi nem az, a szülő dolga kiválogatni; az ő felelőssége eldönteni, hogy mivel eteti, nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is a gyerekeit. Akié a felelősség, annak jár a lehetőség is – jó lenne, ha a szülők tanulhatnának többet arról, hogy hogyan és mivel táplálják a gyerekeiket. Nem jó megoldás másra ruházni ezt a felelősséget, és hagyni, hogy odafönt döntsék el az illetékesek, mit és miből tanuljon a gyerekünk. Ebben az ügyben is a szülő az illetékes. De ez messzire vezetne az élő könyv témájától…

reading-12-pinterest

Az élményszerű tanulás könyvből is lehetséges

Az élő könyv koncepciója arról szól, hogy ne ehetetlen kivonatokkal, hanem ehető és emészthető, kívánatos és valódi élményeket nyújtó, igazi és nem műanyag kultúrát átadó szellemi ennivalóval tápláld a gyerekeidet. Ne lebutított, cukrozott, “gyerekeknek való” olvasmányokkal… és ne is száraz, élvezhetetlen, a szellemi tápcsatorna másik végén emésztetlenül távozó információhalmazzal.

Mit olvassunk? Ajánlott könyvek gyerekeknek

Sok ötletet meríthetsz innen:

Az alábbi könyvlista angolul van, tehát világirodalmi és nem magyar irodalmi válogatás. A szerzők alapján a neten könnyen meg lehet keresni, hogy közülük mi elérhető magyarul, és éppen milyen címen (a magyar cím fordításonként változik):

Kapcsolódó:

_____________________________
Az élő könyv fogalma Charlotte Mason pedagógiájából származik.

Első kép: Walter Beach Humphrey (1892–1966): A szereplők életre kelnek
Második kép: Franz Eybl (1806-1880): Olvasó lány, 1850. Olajfestmény. Österreichische Galerie, Bécs.

Mi az élő könyv?” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva.