Kortizol

Fogalmi szótár » szócikk: kortizol

Stressz hatására, azaz olyankor, amikor a szervezetünk valamit vészhelyzetnek értékel, az agyalapi mirigy közvetítésével a mellékvesekéreg termeli a KORTIZOL nevű “stresszhormont”, ami a szimpatikus idegrendszer önvédelmi munkáját támogatja és stabilizálja.

A kortizol segít mozgósítani a szervezet energiatartalékait. Azért van rá szükség, hogy veszély esetén az ember (vagy állat) minden erejét összeszedve meg tudja védeni magát, vagy el tudjon menekülni. A természetben a csak rövid ideig volt szükség több kortizolra a vérben. Amikor az elhagyott, eltévedt, vagy megtámadott, menekülésre vagy támadásra kényszerülő állat vagy ember sikeresen elhárította a veszélyt, akkor rövid időn belül helyreállhatott benne a nyugalmi állapot. Amikor pedig nem sikerült a veszély elhárítása, a kaland rend szerint halállal végződött. Tartósan nem kellett készenléti állapotban élnie. Napjainkban viszont olyan világ vesz körül bennünket, hogy gyakran hosszú időn keresztül is magas kortizolszinttel élünk – és, ami mégnagyobb baj: a fejlődésben lévő gyerekeink is.

A vér tartósan magas kortizolszintje akadályozza, hogy a készenléti ciklusból szervezetünk visszaálljon a nyugalmi ciklusba. A nyugalmi ciklus hiánya pedig akadályozza az emésztést, testi növekedést, az érzelmi és intellektuális fejlődést, és gyengí­ti a szervezet immunreakcióit is.

stressz-kortizol-babaA háború után ez okozta a magas halálozási arányt azokban az árvaházakban, ahol a csecsemőket minden más szempontból remekül ellátták, csak éppen nem részesültek gyengéd gondozásban. Egyes felmérések szerint azok a cumisüvegből táplált csecsemők, akiket etetés közben karban tartanak, ugyanazt az anyatejet jobban megemésztik, mint azok, akiket nem ölben, szoptató testhelyzetben etetnek a cumiból.

Az intézetben nevelkedő gyerekeknél tapasztalt “deprivációs törpeség” oka is az, hogy a szimpatikus idegrendszer készenléti működéséből nem tudnak átváltani a paraszimpatikus idegrendszer nyugalmi működésébe, ami miatt a vérükben tartósan magas a kortizol szintje. A testi növekedés elmaradása azonban csak egyike a testközel és a személyes kapcsolat hiányától, azaz a kötődéshiánytól szenvedő, és emiatt szinte egyfolytában a “támadj vagy menekülj” stresszállapotban rekedt, magas kortizolszinttel élő gyerekek tüneteinek.

A magas kortizolszint az érzelmi, értelmi és szociális készségek fejlődését is akadályozza. Ez is a kortizol stresszhormon tartósan magas szintjének mellékhatása. Túlzott mennyiségben ez a hormon ugyanis rongálja az agy hippokampusznak nevezett részét, ami tanulási és emlékezési károsodáshoz vezet.

stressz-kortizol-gyerek

A súlyosan elhanyagolt romániai árváknál is magas kortizolszintet találtak. A vizsgálat során a legmagasabb kortizolszintű gyerekek nyújtották – nyelvi-, motoros- és szociális szempontból – a leggyengébb teljesí­tményt. Állatkí­sérletekben – a magasabb kortizolszint mellett – egyéb elváltozásokat is találtak azoknál a fiatal emlősállatoknál, amelyeket röviddel születésük után elválasztottak anyjuktól. Agyukban csökkent néhány neurotranszmitter (idegi ingerületet átvivő anyag) szintje – a katekolaminé és a szerotoniné –, és csökkent az ópiátreceptorok* száma is. A jelek szerint a korai érzelmi nélkülözés – a kevés érintés és a gyengéd gondozás hiánya – maradandó változást okozhat az embercsecsemő neurobiológiai rendszerében, ami miatt később hajlamosabbá válik a depresszióra, a szorongásra, a kábí­tószer-használatra és az impulzív, erőszakos magatartásra is.

Az olyan társadalmakban, ahol a csecsemők szoros testközelben lehetnek az anyjukkal, általában kevesebb impulzivitás és erőszak tapasztalható, mint ott, ahol a csecsemőgondozás inkább a megfelelő táplálást és a tisztaság biztosítását jelenti. Jean Liedloff, aki több évet töltött a venezuelai jekána indiánokkal, feltűnően békés természetüket annak tulajdoní­totta, hogy teljes mértékben kielégí­tik kisbabák testközelre irányuló kötődő igényét. Az elveszett boldogság nyomában cí­mű könyvében a születést követő első évet Liedloff “karban tartott fejlődési szakaszként” í­rja le, arra utalva, hogy a csecsemőnek szüksége van gyakori testközeli kapcsolatra a róla gondoskodó felnőttel.

Kapcsolódó: A kötődő agy


A csecsemőkori stresszről és a gyengéd bánásmódról sok hasznos dolgot olvashatsz Dr. Aletha J. Solter: The Aware Baby; magyarul: A bölcs baba – Útmutató a gyerekekhez, a fogantatástól két és fél éves korig c. könyvében. A magyar szöveg nem sikerült túl jól, a cím mégkevésbé, és az előítéletesség is előbújt belőlem annak láttán, hogy az Agykontroll adta ki (2011), de ez nem a könyv hibája. Közérthető módon elmagyaráz néhány olyan összefüggést, amit az agykutatók tudnak, de emberi nyelven ritkán magyarázza el valaki a világ nem agykutatókból álló része számára. Bölcs tanácsokat olvastam benne (még ha nem is a baba az, akinek bölcsnek kellene lennie).