A személyes kapcsolódás gyökerei 1.

« KÉK fegyelmezés

A gyereknek elsősorban azokkal a felnőttekkel kellene bizalmas kapcsolatban lennie, akik felelősek érte és gondoskodnak róla. A kapcsolatunkat kell folyamatosan karban tartanunk ahhoz, hogy a gyerekeink ránk hallgassanak, és a mi segítségünkkel akarjanak eligazodni az életben.

A gyerek az első számú “referenciaszemélytől” várja viselkedéséhez a zöld jelzést és a mintát. Nem mindegy, hogy ki számára az első számú referenciaszemély. Azok közül kerül ki, akikkel a napját tölti.

“A gyereknek akkora vágya van a kötődésre, hogy a még abba is belemegy, hogy a saját adottságait is feladja olyan dolgokért cserébe, amiket jó néven vesz a referenciaszemély.”
– André Stern, egy interjú alkalmával

Ez a mi csodálatos felelősségünk.

A megváltozott társadalmi szerkezet miatt ma a gyerekek gyakran nem azokkal vannak bizalmas kapcsolatban, akik felelősek értük: a szüleikkel, a nevelőszüleikkel, az örökbefogadó szüleikkel, és a többi felnőttel, akikre időnként rá van bízva. A szülei helyett sok gyerek a kortársaihoz kezd kötődni, mert köztük tölti az egész napot.

Nem azokkal van bizalmas kapcsolatban, akik felelősek érte és gondoskodnak róla

A gondoskodó felnőttekkel való kielégítő személyes kapcsolat hiánya, és az egyre általánosabbá váló kortárs-orientáció az, ami miatt ma korábban elképzelhetetlen nevelési problémákkal küzdenek még azok a szülők is, akik egyébként minden szükséges dolgot megadnak a gyerekeiknek.

Ma különösen nehéz gyereket nevelni. Az iskolában is nehéz velük boldogulni. Emiatt vált a szülők és a pedagógusok központi kérdésévé a fegyelmezés. Emiatt kérdezi mindenki: “Mit csináljak, amikor…” Miért? Mert a nevelés kikerült a maga természetes medréből, a bizalmas kapcsolatok közegéből. Már nem megy magától. Ha minden úgy menne, ahogy kell, a maga természetes útján, akkor a természetes gondoskodás találkozna a természetes szófogadással a személyes kapcsolat közegében, és eszünkbe sem jutna ügyet csinálni a nevelésből.

De mivel a mai társadalom berendezkedése nem támogatja a családot a gyerekek fejlődési feltételeinek megteremtésében, külön ismereteket kell szereznünk a gyerekek fejlődéséről és lelki működéséről ahhoz, hogy egészséges, nekik való módon neveljük őket.

Nos tehát… hogy is bontakozik ki a gyerekeinkben a személyes kapcsolódás képessége?

A kapcsolatkészség gyökerei

A kötődés fejlődési szakaszait egy növény fejlődéséhez fogom hasonlítani. A föld fölött azt látjuk, ahol a növény éppen tart a fejlődésben, amilyen az egészségi- és az érettségi állapota. A gyerekekkel kapcsolatban is így van ez: azt látjuk rajtuk, pl. a viselkedésükből, ahol a fejlődésben tartanak, és amennyire egészségesek.

gyokerek-08

Dr. Gordon Neufeld* a csecsemőkori testközeltől az egymást bensőségesen ismerő bizalmas kapcsolatig vezető fejlődési folyamatot hat szakaszra osztotta, amelyek egymás után alakulnak ki. Ideális esetben már 6-7 éves korra elérkezhet valaki a bizalmas kapcsolat szintjére, és innen folytatódik tovább a kapcsolatkészség mindegyik gyökerének összehangolt érési folyamata. De ismerünk pár éretlen kamaszt, sőt primitív felnőttet is, aki a kapcsolatkészség terén megrekedt a testi érintkezés, a hasonlítani akarás, vagy az összetartó lojalitás szintjén.

A növény föld fölötti részét nézve szemmel látható, hogy mennyit nőtt már, és hol tart a fejlődésben. A felszín alá viszont nem látunk – ami ott történik, annak csak a jeleit vesszük észre, ha figyelünk. A gyökerek rejtve vannak a szemünk előtt. Pedig a személyes kapcsolódás szálai az emberi személyiség kibontakozásának gyökerei is.

Az egyre mélyebbre hatoló gyökerek, amelyekkel a gyerekek a szeretteikhez kapcsolódnak, fokozatosan fejlődnek ki, ahogy a növény is fokozatosan ereszt gyökeret a talajba.

“Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” – mondta a Róka Exupéry meséjében, a Kis Hercegben. A gondolat viszont nem neki, és nem is a fejlődéspszichológusoknak jutott eszébe először. Már a Biblia ószövetségi részében is megtalálható, Sámuel első könyvében, amely kb. 2700 éve íródott:

“Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.”
– 1Sámuel 16:7

A szívben (a szem elől rejtve, a felszín alatt, az emberi lélek mélyén) találhatók a személyes kapcsolódás gyökerei.

Fejlődésben lévő, éretlen gyerekeink nevelését a gyökerek szintjén kell végeznünk – ha a gyökerei rendben fejlődhetnek, akkor a megfelelő időben a mi gyerekünk is kivirágzik és megtermi az érett személyiség gyümölcseit.

első részmásodik rész


*Dr. Gordon Neufeld és Dr. Máté Gábor: “A család ereje” (Libri, 2014)