Rendszer és jó szokások segítségével tartsd fenn a rendet!

« KÉK fegyelmezés

Tarts rendet az önfegyelemre még nem érett gyerek életében!

Az éretlenek fegyelmezése – tartalék elemek:

  1. Vállald a felelősséget!
  2. Rendszer és jó szokások segítségével tartsd fenn a rendet!
  3. Azt kormányozd, ami a gyerekedet kormányozza!
  4. Egyszerű forgatókönyvekkel javítsd a viselkedését!

A kicsik és az éretlenek fegyelmezésének második “tartalék” eleme: Rendszer (egyszerű keretek, korlátok, szabályok), és jó szokások segítségével tartsd fenn a rendet! Amikor egy kultúra, egy társadalom gyökerei szakadozni kezdenek, és a társadalom tagjai sodródni kezdenek, eltűnnek a közösség korábban kialakult szokásai, és bizonytalanná válik, vagy megszűnik a társadalmi rend (struktúra).

Gondolj csak arra, mennyi minden történt egy-egy hagyományos családi étkezés alkalmával. Hogyan étkeztek? Hol étkeztek? Hogy készültek a közös étkezésre?

Ma nem állnak rendelkezésünkre a kulturális hagyomány készen kapott keretei. A társadalmi kultúrából kikopott, illetve a posztmodern ember száműzte a hagyományos szokásokat, és a kapcsolatok íratlan szabályait. Ezek hiányában viszont állandóan improvizálnunk kell. Egyfolytában parancsolgatnunk kell a gyerekeinknek, minden alkalommal külön ki kell találnunk és meg kell nekik mondanunk, hogy mit csináljanak, mert nincs előttünk magától értetődő kerékvágás, amiben haladhatnak. A folytonos mikro-menedzselés, az állandó utasítgatás nemcsak nekik halálosan fárasztó, hanem nekünk is. Aláássa a családok maradék békéjét.

worlds-best-dad-11

Gondolj csak a testápolásra, a tanulásra, a házi feladat elkészítésére, a hangszer gyakorlására! Egy hagyományos kultúrában az ilyen dolgoknak is megvan a maga kerékvágása: rendszere és szokásai. A kicsik és az éretlenek szeretik a rendszeresen ismétlődő kereteket, kötődnek a jó szokásokhoz. Jól esik nekik, biztonságérzettel tölti el őket, ha a mindennapi élet jól kialakult mederben folydogál. Szeretik újra meg újra ugyanazt csinálni. Szeretik, ha kiszámíthatóan tagolt, átlátható rend és ritmus szerint zajlik a napjuk, a hetük, váltják egymást az évszakok, és érkeznek az ünnepek… minden a maga helyén, a maga idejében.

Nagy kárt okozott magának a társadalom azzal, hogy hagyományos szokásaink többségét kidobtuk az életünkből, mint egy csomó haszontalan kacatot. A rendszer (egyszerű keretek, korlátok, szabályok), és a jó szokások hiányában kell egyfolytában utasítgatnunk a gyerekeinket, mert nem tudják, hogy mikor mi következik, egy-egy helyzetben hol a helyük, és mikor mit kell csinálni. Mindent úgy irányítunk, mint áramszünetben a forgalmat egy magányos közlekedési rendőr, a forgalmas útkereszteződés közepén.

A társadalmi szövet szétbomlása először a családban érezteti a hatását – és a család az a legkisebb egység, amely még visszafordíthatná a bomlási folyamatot. Ehelyett viszont egyfolytában foltozgatjuk a lyukakat. Egyfolytában rászólunk a gyerekeinkre, sőt még egymást is folyton kijavítjuk, és rendre utasítjuk, mert a közösség, a társadalom rendje és szokásai, illemszabályai már nem adnak keretet, irányt és támaszt. És mivel a szabályozás teljesen a nyakunkba szakadt, és folyton rájuk szólunk, folyton meg kell nekik mondanunk, hogy mit csináljanak, a gyerekeink úgy érzik, hogy folyton csipkedjük és szurkáljuk őket, nem hagyunk nekik békét. Védekezni kezdenek, tele vannak ellenakarattal. De nemcsak ők: mi, felnőttek is, egymással szemben. A gyerekeink ideges légkörben, irány és vezetés nélkül sodródnak; még azok is, akik mögött igyekvő, jobb sorsra érdemes szülők állnak.

Az egyetlen módja az ellenakarat kiküszöbölésének az, ha felébreszted bennük a meglévő kötődő ösztönt, és csak utána mondod meg nekik, hogy mit csináljanak. Tehát először vedd fel a kapcsolatot, mielőtt irányítani kezdesz. Érd el, hogy a gyereked rád nézzen, rád mosolyogjon és bólintson – ezekből látod, hogy egy csónakban eveztek, megvan a jó kapcsolat, el lehet indulni, követni fognak a kiskacsák.

De nem elég, ha csak felébreszted a kötődő ösztönt. Ahhoz, hogy ne kelljen reggeltől estig kézi vezérléssel irányítanod a forgalmat, hogy ne nézzen a családod károgó madárijesztőnek, ki kell találnod valamit, ami megszabadít attól a tehertől, hogy végigparancsolgasd a napot. A mindennapi teendőket érdemes jó szokásokká alakítanod! Eredetileg a társadalom így érvényesítette rendjét az éretlenek zabolátlan magatartása fölött. A társadalom eszközei a rendszabályok és a jó szokások. Érdemes ezeket a kiveszőben lévő elemeket újra a szolgálatunkba állítani.

A készen kapott keretek hiányának egy előnye mégis van: megvan a szabadságunk arra, hogy a családunk számára saját rendszabályokat, és saját jó szokásokat alakítsunk ki. Nincs megkötve a kezünk, az üres terepen új hagyományokat hozhatunk létre. Nem mások értékrendjét, hanem a saját világképünket, a saját értékrendünket adhatjuk át a gyerekeinket. Új szabályokat és szokásokat létesíthetünk. Micsoda szabadság! Micsoda lehetőség – megalkothatjuk a kultúrát!

Olyat, amivel teljesen azonosulni tudunk, mert a mi értékrendünket fejezi ki! De ugyanilyen nagy felelősség is: kell, hogy legyenek keretek, szabályok és jó szokások! Kell, hogy legyen az életünknek ritmusa és rendje! Kell, hogy legyen zene, amire táncolhatunk, különben nem fogunk tudni harmóniában együtt élni. Ha nem muszáj minden napot végigparancsolgatnunk, gördülékenyen együttműködhet a család, mert mindenki tudja, mikor mi a feladata és hol a helye.

Az étkezések és a fektetés ideje teljen megszokott, ismétlődő és kedves rutin szerint. Ugyanígy ismerős szokásrend keretei között történjen minden búcsúzás és találkozás; és a testápolás, a rendrakás, a családi együttlét, a hangszer gyakorlása, a házi feladat készítése, az előrelendítő, szabad játék, sőt, még a kreatív egyedüllét is. A jó rendszert nem kell hangsúlyozni; a háttérben fut, mint egy nélkülözhetetlen szoftver a számítógépen. Segíti, hogy a család dolgai olajozottan, harmonikusan, kellemes és felszabadult rendben menjenek végbe. A jó szokások működő rendszere minimálisra csökkenti a szülői parancsolgatást; ezzel is segít fenntartani a békés együttműködést a családban. Nemcsak mederbe tereli a család életét, hanem a nyugalmat és a kreativitást is támogatja.

esti-mese-olvasas

Fontos dolog például, hogy rendszeresen olvass a gyerekeidnek! Ennek is meg kell, hogy legyen a maga ideje és helye; különben vagy megtörténik, vagy nem. Azért olyan fontos ez, mert így rendszeresen biztosítva van némi meghitt idő, amikor együtt lehettek jó kapcsolatban, és közben bevezetheted a gyerekedet az elméjét tápláló irodalom, az élő könyvek világába. Nem parancsszóra nyel le pár falatot a szellemi eledelből, hanem jó étvággyal.

Vannak kicsi gyerekeid? Éretlen emberekért vagy felelős, akiket belülről még nem szabályoz az integráció (akikben még nincsenek ellentmondásos érzések és gondolatok, amelyek mérlegelése perspektivikus gondolkodásra és megfontolt viselkedésre adna nekik lehetőséget)? Ha a rád bízottak  még nem képesek arra, hogy belülről szabályozzák magukat, akkor nagy szükség van arra, hogy a rendszer és a jó szokások helyettesítsék a belső szabályozás hiányát. Az emberiség eddigi történetében a hagyományos szokások adták meg a külső szabályozó keretet az éretlenek számára, akik még nem rendelkeztek belső szabályozással. A rendszer (egyszerű keretek, korlátok, szabályok), és a jó szokások illesztik a közösség rendjébe a zabolátlanokat.

Kapcsolódó olvasmány:


A felső kép lelőhelye