KÉK nevelés

KÉK = Kapcsolatra Épülő Következetes

Miről szól, és miben más a KÉK nevelés?

Ezzel kezdd, mert minden más ezen múlik: kotodes-kacsa-imprinting-transparentA KÉK nevelés “Kapcsolatra Épülő Következetes” nevelés. Ha a nevelésed nem a kapcsolatra épül, hiába következetes. Csak a bizalmas kapcsolat közegében tudsz hatni a gyerekeidre! Azt tudod vezetni, aki téged követ. Bővebben…

A KÉK (Kapcsolatra Épülő Következetes) nevelést a gyakorlatban nem lehet részekre szedni – ahogy minden emberekkel foglalkozó tudomány alkalmazása akkor hatékony, ha az embert egészként kezeli (mert ha fáj a lábujjam, az befolyásolja a lelkiállapotomat is). A nevelés is akkor hatékony, ha a gyereket egész embernek látja, a nevelői tevékenységet pedig nem módszeres képességfejlesztésnek vagy jellemformálásnak, hanem emberi kapcsolatnak. Végső soron minden tanulás öntanulás, és minden nevelés önnevelés. A gyerek az aktív cselekvő, aki a veleszületett fejlődési program szerint fejlődik, HA megvannak a fejlődés nélkülözhetetlen feltételei. Ezeket a feltételeket teremtjük meg mi, szülők azzal, ahogy gondoskodunk a gyerekeinkről és vezetjük őket. Kezdem úgy látni, hogy a jó nevelésnek nem módszerei vannak, mert kapcsolatról szól; legföljebb eszközei lehetnek.

Mi a legfőbb kérdés?

Az alábbi részekre szedés egyetlen értelme az, hogy bennünk, a gyerekekért felelős felnőttekben (szülőkben, pedagógusokban) váljon tudatosabbá, mi mindenről is szól a nevelés. waves_separation

1. A GYEREK egész ember

A KÉK nevelés a gyerekre, mint egész emberre irányul. A gyerek személynek születik; emberi lény, akit Isten a saját képmására teremtett, ezért teljes mértékben megilleti őt az emberi méltóság. Nem születik jónak vagy rossznak; Isten képmását hordozó és megváltásra szoruló ember, aki rossz és jó választásra egyaránt képes. A maga gyerek-mivoltában fogadjuk el, aki felnőtt gondoskodásra, vezetésre és tanításra, azaz nevelésre szorul; nem várjuk tőle, hogy kisméretű felnőtt legyen: nem neki kell tudnia, mire van szüksége, és csak fokozatosan válik képessé arra, hogy felelősséget tudjon vállalni a tetteiért. A gyerekkel valódi képességei és tulajdonságai szerint foglalkozunk, nevelését nem a magunk álmaihoz igazítjuk. A gyerek nem a nevelés műve. Minden a gyerek emberi természetéről 1. A gyerek: egész ember


2. HATALMI VISZONYOK – tekintély, engedelmesség

A szülő-gyerek kapcsolat nem mellérendelt viszony, de nem is parancsuralmi rendszer, hanem természetes hierarchia. A szülő a gondoskodó, akié a vezetés felelőssége, a gyerek pedig az elfogadó, aki bizalomból követ. Életének harmadik-negyedik évétől kezdve a gyerek engedelmeskedni szeretne annak a gondoskodó felnőttnek, akivel gondoskodó-elfogadó szeretetkapcsolatban van; és ellenáll annak, akivel nem érzi magát ilyen érzelmi kötelékben. Nem kell vele szemben csatát nyernünk, mert nem állunk háborúban – egyszerűen a kapcsolatunkat kell ápolnunk és e kötődő érzelmeit kell “bekapcsolnunk” ahhoz, hogy azt akarja tenni, amit mondunk. A szülőnek Isten a gyerek természetes kötődésén keresztül ad tekintélyt: a neveléshez szükséges szülői tekintélyhez tehát nem az erődemonstráción, hanem a gyerek szívén keresztül vezet az út. A tekintélygyakorlás ellensúlya a gyerek emberi méltóságának tisztelete és a gyermeki lélek ismerete. A gyerek személyes határait nem szabad manipulációval megsérteni: se félelemkeltéssel vagy nyomást gyakorló szeretettel, se sugalmazással vagy a felnőtt személyiség erejével, se a gyerek saját vágyait kihasználva. Minden a gyerekek és nevelőik viszonyáról 2. Tekintély, engedelmesség


3. KÖTŐDÉS – BIZALMAS KAPCSOLAT

A nevelés: kapcsolat. A KÉK nevelés is “kötődő”, de nemcsak hároméves korig, hanem egészen a felnőtté válásig. A gyerek elemi szükséglete a bizalmas kapcsolat (intim kötődés) minden életkorban. A veleszületett (tehát Isten által beprogramozott) kötődő ösztön, és a társas kapcsolódás fokozatosan kibontakozó fejlődési szakaszai azt a célt szolgálják, hogy a gyerek csak azt kövesse, aki felelős érte és gondoskodik róla. Az intim kötődés fejlődési fokai: egység, hasonlóság, összetartozás, fontosság, érzelmi szeretet és bizalmas kapcsolat. Ezt a fejlődési utat bejárva bontakozik ki a gyermekben a társas kapcsolódás képessége – hogy mély és erős gyökerekkel kapcsolódjon azokhoz a felnőttekhez, akik felelősek érte és gondoskodnak róla, és tovább haladhasson az önszabályozó, erkölcsi döntésekre képes, érett felnőtté válás útján. Ha a gyerek az érzelmi érettségét jóval megelőző életkorban kezdi ideje java részét a családi környezet helyett kortársai közösségében tölteni, kötődése az anyáról és a családtagokról a kortársaira tevődik át. Ha ez a folyamat lezajlik, a gyerek nem a felnőttekhez, hanem a kortársakhoz igyekszik hasonlítani. Abban a társadalomban, ahol a gyerekek nevelése már 3 éves kortól vagy korábban intézményes keretek között folyik, az éretlen, kiforratlan személyiségű gyerekek nevelik egymást, ami hosszú távon felmérhetetlen károkat okoz. Minden A KÖTŐDÉSRŐL 3. Kötődés, bizalmas kapcsolat Minden A BIZTONSÁGOS KÖTŐDÉS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEIRŐL Kötődési zavarok


A gyengéd és határozott szülő három legfőbb nevelőeszköze:

  • elfogadó és támogató légkörű környezetről gondoskodik,
  • jó szokásokat gyakorol a gyerekeivel,
  • és bőséges szellemi és lelki táplálékkal, élő gondolatokkal látja el őket.

“A nevelés légkör, gyakorlat és élet.” (Charlotte Mason)


4. A KÖRNYEZET – elfogadó és támogató légkör

A környezet légköre, mint a nevelés eszköze.A gyerek egészséges érzelmi fejlődéséhez annak a környezetnek, ahol az idejét tölti, elfogadónak és támogatónak kell lennie. Káros stressz az erő hierarchiájára épülő éretlen és kegyetlen kortárs-környezet, és a teljesítmény-centrikus, versengő légkör.

“Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” – Efezus 2:8-9

“A szeretet türelmes, jóságos… Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat… Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.” – 1Korinthus 13:4-8 “Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak…” – Róma 8:1-2

A szeretet feltétel nélküli: nem lehet elveszíteni, és nem kell kiérdemelni! Ahol valaki úgy érzi, nyújtania kell valamit, vagy meg kell változnia ahhoz, hogy elfogadják, ott nem feltétel nélkül elfogadó szeretetet él át. Minden a környezeti légkör hatásairól 4. A környezet légköre


5a. FEGYELMEZÉS – a jó szokások napi gyakorlata

A fegyelmezés önfegyelemre segítés; a rend fenntartása a jó kapcsolat közegében, az önszabályozásra még nem képesek életében. A test és a gondolatvilág tudatosan kialakított jó szokásainak mindennapos gyakorlása: egészséges életmód, másokra is tekintettel lévő viselkedés, figyelem-összpontosítás. Az érett felnőtt önmagát szabályozza. A gyerek az önszabályozást még csak tanulja. Szüksége van néhány értelmes, világos szabályra, és az érettségének megfelelő szülői segítségre, vezetésre és korlátozásra is. Szülői felelősség tehát gyerekeink fegyelmezése – de ma fontosabb, mint korábban bármikor, hogy a fegyelmező módszerek ne távolítsák el a szülőktől a gyerekeket! Minden a jó szokások napi gyakorlatáról — A kapcsolatra épülő következetes (KÉK) FEGYELMEZÉS »


5b. ERKÖLCSI FEJLŐDÉS, az érett személyiség kialakulása

Lehetőség, felelősség, korlátok

Kezdetben a szülőé minden felelősség és vele együtt minden döntés is; a szülő a felelősségvállalás arányában a lehetőségeket fokozatosan ruházza át a gyerekre, aki így egyre több szabadságot és hatalmat (arányos mértékű lehetőséget és felelősséget) kap saját élete fölött. Így alkalma nyílik gyakorolni az önálló, felelősségteljes életet.

  • Engedd hibázni!
  • Felelősségtudata növekedésével adj át egyre több döntést a gyerekednek!

A tekintélyelvű, “megmondó” erkölcsi nevelés sablonossá merevíti a jellemet. Az ember a hibáiból is tanul, nemcsak a sikereiből. A morális és intellektuális döntések felé az edzett akarat és az értelmes érvek útja vezet. A serdülők nagyobb szabadsága a különféle gondolatok, áramlatok, vélemények elfogadásának vagy elvetésének személyes felelősségével is jár. A helyes választást azzal könnyíthetjük meg számukra, hogy a gyerekeket még serdülőkor előtt megfelelő irányadó mértékkel látjuk el, miközben együtt járunk velük a helyes úton. Minden a gyerekek erkölcsi felelősségre neveléséről 5b. Erkölcs, akarat, döntések


6. ÉLMÉNYSZERŰ TANULÁS – A gondolkodó elme táplálása

Az élmények forrása: a kreatív szabad játék és a való élet. A pedagógia a személyes kapcsolódás tudománya, a tanulás pedig személyes kapcsolódás a világhoz és mások gondolataihoz. A gondolkodó elme tápláléka az élő gondolat – gondoskodnunk kell tehát arról, hogy gyerekeink bőséges és változatos szellemi táplálékhoz jussanak. A gyereket belülről fakadó tudásszomj ösztönzi a világ, mások, önmaga és Isten megismerésére: nem passzív alany tehát, hanem aktív befogadó a tanulás folyamatában. Utánzással tanul, saját élményei útján, és olyanoktól, akikhez kötődik. A bevésés leghatékonyabb eszköze a történetek és gondolatok saját újrafogalmazása és visszaadása szóban (narráció), szerepjátékban, vagy írásbeli fogalmazásban. Minden a játékról, a tanításról és az élményszerű tanulásról 6. Élményszerű tanulás


7. KAPCSOLAT ISTENNEL – Lelki Formálódás

Az Élet egy Személy. “Én vagyok az út, az igazság és az élet.” – mondta Jézus. Világképünk kontextusa, minden mást magába foglaló kerete Isten ismerete. Önmagunk és a világ megismeréséhez Isten ismerete, és az Ő egyetemes igazsága gyújtja fel nekünk a villanyt. Jézus “a világ világossága”, és minden “általa, benne és érte teremtetett”. A többi tudomány igazságát is világosabban, teljesebb összefüggésben látjuk, ha az élő Ige fényében láthatjuk. A gyerekek intellektuális és lelki élete között ezért nem keletkezhet szakadék. Világképünk és önismeretünk akkor rendeződik szervesen összefüggő, értelmes egésszé, ha nem marad ki belőle a végső értelem, az alkotó Isten alkotásaiból és önkijelentéséből való megismerése, és a Vele való személyes kapcsolat.

A természet világa, a nagyszerű emberi alkotások (tudományok, művészetek) és a szent írások (Isten önkijelentése) megismerésével önmagunkat és a teremtő Istent is jobban megismerjük, aki a saját képmására alkotott bennünket. Emberi méltóságunk alapja ez. Emberi szabadságunk alapja pedig az, hogy Jézus befogadott bennünket a saját életébe – megszabadított az ítélet, a bűn és a halál fogságából. Szabadok lehetünk arra is, hogy a szorongások, az önvédelem, saját igazunk bizonygatása és a mások fölötti ítélkezés kényszere helyett megbecsüljük és elfogadjuk magunkat, és szeretve támogassuk embertársainkat is. Életünk központi irányát nem egy elvrendszer, hanem az Élő Ige, Jézus Krisztus személye határozza meg. Erőnk forrása pedig a bennünk élő Szentlélek önmagát megosztó szeretete. A Szentlélek állandó kapcsolatban van a saját lelkünkkel, és állandó segítőnk életük minden területén, kihívásában és örömében. Minden a gyerekek lelki neveléséről és hitéről 7. Lelki formálódás

Hol kezdj hozzá az olvasáshoz? TARTALOMJEGYZÉK »

KÉK nevelés” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Többen olvassuk a közösségünkből, én most hozzászólók: a cikkek építőek, tudományos alapokon nyugvóak, konstruktívak, hitelesek, nagyon jóóók.

Mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s